Izsópallaga
A Izsópallaga univerzumában végtelenül sok felfedezendő, megérthető és megvitatnivaló szempont van. A Izsópallaga eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig a vita és a gondolkodás központi témájává vált különböző területeken. Kultúrára, politikára, gazdaságra és technológiára gyakorolt hatása vitathatatlan főszereplővé teszi a globális színtéren. A történelem során a Izsópallaga fejlődött, és nagy változásokat és kihívásokat generált, és továbbra is a szakértők és a hobbisták tanulmányozásának és érdeklődésének tárgya. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Izsópallaga néhány legrelevánsabb oldalát és a kortárs világra gyakorolt hatását.
| Izsópallaga (Hotar) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Cécke |
| Rang | falu |
| Községközpont | Cécke |
| Irányítószám | 417606 |
| SIRUTA-kód | 31896 |
| Népesség | |
| Népesség | 899 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 01′ 11″, k. h. 22° 17′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 11″, k. h. 22° 17′ 07″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Izsópallaga (Hotar), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Réz-hegység alatt, Élesdtől délkeletre, a nagyvárad–kolozsvári vasútvonal közelében fekvő település.
Története
Izsópallaga nevét 1508-ban említette először oklevél Isoparlaga néven.
1808-ban Izsopallaga ~ Isopallaga, 1888-ban és 1913-ban Izsópallaga néven írták.
Izsópallaga a török hódoltság előtt a Telegdi család, a 19. század elején pedig a Beőthy család birtoka volt, majd a 20. századelején Zathureczky Istvánnak volt itt nagyobb birtoka.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Isópallaga, románul Hatór, Bihar vármegyében, 3 dombon keresztül szórva, 710 óhitő lakossal, kik
meszet készitnek, s avval kereskednek. Határa 6478 hold, ... Birja Beöthy Zsigmond. Van itt óhitű anyatemplom |
” |
Nevezetességek
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hivatkozások
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}