Alkér
A következő cikkben a Alkér lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig megvizsgáljuk az összes releváns szempontot, amely körülveszi. Elmerülünk történetében, az évek során kialakult fejlődésében és a különböző területeken betöltött relevanciájában, hogy jobban megértsük jelentőségét a mai világban. Ezzel az átfogó elemzéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Alkér-et, és holisztikusabb képet nyújtsunk mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról.
| Alkér (Cheriu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Fugyivásárhely |
| Rang | falu |
| Községközpont | Fugyivásárhely |
| Irányítószám | 417362 |
| SIRUTA-kód | 30309 |
| Népesség | |
| Népesség | 1138 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 172 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 00′ 45″, k. h. 22° 01′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 45″, k. h. 22° 01′ 19″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alkér (románul Cheriu) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Sebes-Körös völgyében, Nagyváradtól délkeletre, Félixfürdőtől északkeletre fekvő település.
Története
Kér Árpád-kori falu. Nevét már 1202–1203 között említette oklevél v. Alqueri alakban, tehát már ekkor két „Kér” nevű település volt egymás közelében. 1214-ben Deus f. Sancti de v. inferioris Quer, 1249-ben t. Keer;, 1291–1294 között ugyancsak Keer, 1332–1337-ben Ker, Keer, Felker 1552-ben Nagy Keer, Kys Keer, 1808-ban Kér (Nagy- vel Fel-) h., 1851-ben Kér (Nagy-), 1913-ban Alkér néven fordult elő.
A falu a magyar Kér törzsbeliek települése volt, amely 1214-ben már két faluból állt. Alkéren Hus jobbágyát (Johannem ioubagionem) vádolta a falubeli Deus a bihari udvarispán előtt. 1249-ben IV. Béla király Kért a Geregye nemzetségből való Pál országbírónak adta, akinek fiától, Miklós vajdától IV. László elkobozta Al- és Felkért és a váradi káptalannak adományozta.
A 14. század elején már mindkét Kérnek egyháza is volt; Alkér papja 1291–1294 között egy évben 1 fertót adott a püspöknek, és a pápai tizedjegyzék szerint 1332–1337 között évi 9 garas, Felkér papja pedig 1332, 1334–1337 között évi 16 garas pápai tizedet fizetett.
Kér lakossága magyar volt, mely a török idők alatt elpusztult.
1715 után Kér falut románokkal telepítették be.
Fényes Elek 1851-ben írta a településről:
| „ | Kér (Nagy-), románul Tyer, Bihar vármegyében, a Sebes-Körös völgyében, magas dombon. Lakja 456 óhitü, anyatemplommal. Van 22 egész urbéri telke, igen szép erdeje, agyagos földe, melly a zabot leginkább kedveli. Birja a váradi deák káptalan. | ” |
1910-ben 536 lakosából 25 magyar, 506 román volt. A falu lakói közül 15 fő görögkatolikus, 17 református, 500 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.
A 2002-es népszámlálás szerint 692 lakója közül 429 fő (62,0%) román nemzetiségű, 262 fő (37,9%) cigány etnikumú, 1 fő (0,1%) pedig magyar volt.
Jegyzetek
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
