Bokorvány
Napjainkban a Bokorvány olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. Akár az emberek életére gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége miatt, a Bokorvány felkeltette az akadémikusok, szakértők és a lakosság figyelmét. Idővel a Bokorvány olyan viták, elemzések és kutatások kiindulópontjává vált, amelyek célja, hogy megértsék jelentőségét és hatását a különböző területeken. Ebben az összefüggésben érdemes mélyebben elmélyedni a Bokorvány tanulmányozásában és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatásában.
| Bokorvány (Bucuroaia) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Kiskopács |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kiskopács (Copăcel) |
| Irányítószám | 417206 |
| SIRUTA-kód | 28834 |
| Népesség | |
| Népesség | 310 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 375 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 55′ 44″, k. h. 22° 11′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 44″, k. h. 22° 11′ 06″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bokorvány (Bucuroaia), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Király-erdő alatt, a Bukorvány-patak mellett, Magyarcsékétől északra, Félixfürdőtől keletre, Kótliget északi szomszédjában fekvő település.
Története
Bokorvány nevét 1508-ban említette először oklevél Bokorvanya néven.
1808-ban Bukorvány, Bukurvany, 1913-ban Bokorvány néven írták.
A 16. század végeig a Csanád nemzetségből származó Thelegdyek birtokai közé tartozott.
Az 1800-as évek első felében Vallaszky János és Zsomje Trandafil birtoka volt.
1910-ben 610 lakosából 13 magyar, 597 román volt. Ebből 600 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.
Nevezetességek
- Ortodox temploma 1743-ban épült.
Jegyzetek
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
