Ebben a cikkben mélyebbre fogunk ásni a Kisbáród-et, és megvizsgáljuk annak minden oldalát. A Kisbáród olyan téma, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban, és fontos megérteni jelentőségét és életünkre gyakorolt hatását. A következő néhány sorban elemezzük a Kisbáród eredetét, időbeli alakulását, valamint a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat. Azt is megvizsgáljuk, hogy mennyire relevanciája a mai világban, és hogyan befolyásolta társadalmunk különböző aspektusait. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Kisbáród-ről.
Kisbáród (Borozel) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Nagybáród |
Rang | falu |
Községközpont | Nagybáród |
Irányítószám | 417066 |
SIRUTA-kód | 27588 |
Népesség | |
Népesség | 580 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 287 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 00′ 21″, k. h. 22° 33′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 21″, k. h. 22° 33′ 44″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisbáród (románul: Borozel) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Kis-Báród, a Réz-hegység alatt a hasonnevű patak mellett, Körösgégény és Nagybáród közt fekvő település.
Kisbáród Báród nevét 1392-ben, majd 1393-ban Olahbarod néven említették először az oklevelek. 1510-ben Kysbarod, 1808-ban Bárod (Kis-), Borodzel, 1888-ban Kis-Báród (Borozel), 1913-ban Kisbáród néven írták.
1500-ban Kysbarod néven a Venter család birtokaként említették. Régen a község a báródsági kerülethez tartozott. Itt volt az élesdi járás egyik körjegyzősége is.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Kis-Báród, Bihar vármegyében, 395 görög katholikus, 10 római katholikus, 14 református, 20 zsidó lakossal, görög katholikus anyatemplommal.”
1910-ben 719 lakosából 39 magyar, 676 román volt. Ebből 580 görögkatolikus, 110 görögkeleti ortodox, 18 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.