Dékányos
Mai cikkünkben a Dékányos témájában fogunk elmélyülni, amely kérdés az utóbbi időben vitákat és vitákat váltott ki. A Dékányos egy olyan probléma, amely a társadalom széles spektrumát érinti, a különböző területeken dolgozó szakemberektől egészen a hétköznapi emberekig, akik mindennapi életükben szembesülnek ezzel a témával kapcsolatos kihívásokkal. Ebben a cikkben a Dékányos-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogjuk megvizsgálni, hogy megvilágítsuk annak következményeit, és átfogó képet nyújtsunk a kérdésről. Függetlenül attól, hogy milyen szintű tapasztalata vagy előzetes ismerete van a Dékányos-el kapcsolatban, ebben a cikkben olyan releváns és értékes információkat találhat, amelyek segítségével jobban megértheti ezt a problémát és lehetséges következményeit a különböző területeken. Olvasson tovább, hogy elmélyüljön a Dékányos lenyűgöző és összetett világában!
| Dékányos (Dicănești) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Drágcséke |
| Rang | falu |
| Községközpont | Drágcséke |
| Irányítószám | 417261 |
| SIRUTA-kód | 29369 |
| Népesség | |
| Népesség | 327 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 53′ 42″, k. h. 22° 05′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 42″, k. h. 22° 05′ 56″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dékányos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dékányos (Dicănești), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Király-erdő alatt, a Topa-patak mellett, Magyarcsékétől északnyugatra, Félixfürdőtől délkeletre, Tasádfő és Hosszúliget közt fekvő település.
Története
Dékányos nevét 1508-ban említette először oklevél Dekanfalva néven. 1808-ban Dekanyesd, Dikinyesdi, 1888-ban Dékányesd, 1913-ban Dékányos néven írták.
Földesura a püspök volt, aki a 20. század elején is birtokos volt itt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bihar vármegyében, egy dombtetőn, 423 óhitű lakossal, s anyatemplommal. ... számlál 188 hold szántóföldet, 110 hold rétet, 854 hold erdőt. Majorság az erdőn kivül semmi. Birja a váradi deák püspök.”
1910-ben 500 lakosából 494 román volt. Ebből 437 görögkatolikus, 63 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.
Nevezetességek
Görögkatolikus temploma
Hivatkozások
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
