Biharvajda
A mai világban a Biharvajda nagyon fontos és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. Legyen szó lenyűgöző eredményeiről, vitatott akcióiról vagy történelmi vonatkozásáról, a Biharvajda számos módon felkeltette a közvélemény figyelmét. Az évek során a Biharvajda alapos vizsgálat és tanulmányozás tárgya volt, lehetővé téve a szakértők és a rajongók számára, hogy felfedezzék annak számos oldalát és dimenzióját. Ebben a cikkben elmélyülünk a Biharvajda lenyűgöző világában, feltárva eredetét, fejlődését és a mai társadalomra gyakorolt hatását. Egy részletes és átfogó elemzés révén felfedezzük a Biharvajda fontosságát és hatását mindennapi életünkben és általában a világban.
| Biharvajda (Vaida) | |
 | |
| A biharvajdai templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Biharfélegyháza |
| Rang | falu |
| Községközpont | Biharfélegyháza |
| Irányítószám | 417239 |
| SIRUTA-kód | 29145 |
| Népesség | |
| Népesség | 404 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 469 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 15′ 10″, k. h. 21° 59′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 10″, k. h. 21° 59′ 41″ | |
| Biharvajda weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Biharvajda falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
Bihar megyében, az Érmelléki hegyek alatt a Berettyó és a Székelyhidi vasútvonal mentén fekvő település.
Története
Biharvajda nevét az írott források 1285-ben említik először.
Az 1300-as évek elején püspöki birtok volt.
1475-ben a korabeli oklevelekben nevét Woywoda néven írták.
Az 1800-as évek első évtizedeiben a Dobozy család volt a település birtokosa, aki a faluban két kúriát is építtetett.
Az 1900-as évek elején pedig Beck Henrik-et írták a település nagyobb birtokosának.
Biharvajda a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott
Az 1913-as népszámláláskor 765 lakosából 733 magyar, 31 román volt, ebből 42 római katolikus, 645 református, 40 görög ortodox volt.
A falu Bihardiószeg községéhez tartozott, egészen 2003. április 14-éig, amikor Biharfélegyháza önállósult, és hozzá csatolták Biharvajda és Félegyházi Újtelep falvakat.
.jpg)
Nevezetességek
- Református temploma - régi, egyes részei még az ősi egyházból valók. Valószínűleg a 12. században, de mindenképpen a tatárjárás előtt épült. Ennek a korai templomnak a bővítése, a 13. század folyamán folytatódott. A ma álló templom felépítésére 1807-től kezdve gyűjtöttek pénzt a hívektől, de a munkálatok évtizedekig elhúzódtak. A templom 1999 karácsonyán a lángok martalékává vált.Az újjáépítô munkához 2000. június 1-jén fogtak hozzá, így egy év múltán június 4-én ismét megszólaltak az új vajdai harangok.
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}