Vércsorog

Ebben a cikkben a Vércsorog lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. A Vércsorog olyan téma, amely minden korosztály és társadalmi réteg figyelmét és érdeklődését felkeltette. Megjelenése óta a Vércsorog vita, kutatás és elemzés tárgyát képezi különböző területek szakértőinek. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vércsorog-hez kapcsolódó különböző oldalakat és szempontokat, valamint annak társadalomra és kultúrára gyakorolt ​​hatását. Ezen kívül elmélyülünk annak időbeli alakulásában és a mai relevanciájában. Készüljön fel, hogy felfedezzen mindent, amit valaha is tudni akart a Vércsorog-ről, és merüljön el a tudás és felfedezés világában.

Vércsorog (Vârciorog)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségVércsorog
Rangközségközpont
Irányítószám417615
Körzethívószám+40 x59
SIRUTA-kód32107
Népesség
Népesség997 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság
Földrajzi adatok
Tszf. magasság376 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 10″, k. h. 22° 16′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 10″, k. h. 22° 16′ 58″
Vércsorog weboldala
SablonWikidataSegítség

Vércsorog (románul: Vârciorog) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

A Király-erdő alatt, a Topa patak mellett, Körösbarlangtól délnyugatra fekvő település.

Története

A falu nevét valószínűleg a környék jellegzetes lilás, agyagos kőzetéről kaphatta. Neve hajdan Vercsellő volt, és a Czibak család uradalmához tartozott. 1563-ban a Czibak család magvaszakadtával a Mágócsi Móricz család kapott rá királyi adománylevelet. A Mágócsi Móricz családtól a birtok örökségként a gróf Keglevich családra szállt.

Az 1800-as évek első felében a Szlávy és a Ruprecht családok voltak itt birtokosok. Az 1900-as évek elején Rédey Richárd volt a település birtokosa.

Nevezetességek

Természeti értékei

  • Vércsorog-vízesés: A Vércsorog patakon található, ahol a homokkő és földpát kőzetekre az őskori, permi időszak lilás, agyagos összetevői jellemzőek. Nevét a vízesés hátterében levő színe miatt kapta. A 20 m magasságból lezúduló víztömeg a közepén két részre szakad, majd újra egyesül.

Jegyzetek

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.

Források

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Külső hivatkozások