Tasádfő

A mai világban a Tasádfő olyan téma, amely nagy aktualitást és érdeklődést váltott ki. Akár a társadalomra, akár a tudományra, a kultúrára vagy bármely más területre gyakorolt ​​hatása miatt, a Tasádfő világszerte nagy jelentőségű témává vált. A történelem során a Tasádfő alapvető szerepet játszott az emberiség fejlődésében és evolúciójában, és hatása ma is érezhető. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Tasádfő-hez kapcsolódó különböző oldalakat és szempontokat, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.

Tasádfő (Tășad)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségDrágcséke
Rangfalu
KözségközpontDrágcséke
Irányítószám417263
SIRUTA-kód29387
Népesség
Népesség1699 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 56′ 16″, k. h. 22° 07′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 16″, k. h. 22° 07′ 31″
A Wikimédia Commons tartalmaz Tasádfő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tasádfő (Tășad), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Király-erdő alatt, a nagyvárad–belényesi vasútvonal közelében, Félixfürdőtől délkeletre fekvő település.

Története

Tasádfő nevét 1508-ban említették először Thasadfew néven.

1808-ban, 1888-ban és 1913-ban Tassádfő néven írták. Tasádfő egykor a Thelegdy család birtokai közé tartozott. 1503-ban Thelegdy István kapott rá új adománylevelet. A 19. század elején báró Vay Imre, Tokody József és Imre voltak birtokosai, a 20. század elején pedig dr. Vári Szabó Béla és Bige Gyula volt itt a nagyobb birtokos. A falu határában két rommaradvány is látható volt még a 20. század elején is. Az egyiket, a török időkbeli várszerű erődnek tartották, míg a másikat templomrom lehet. Határában szép cseppkőbarlang és tó is van.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Tassádfő, Bihar vármegyében, hegyes vidéken, 12 római katholikus, 8 református, 790 óhitő lakossal, anyatemplommal. Birják a báró Vay örökösök és Tokody István, Imre, Kajetán urak és Tokody Lotti. Van itt egy régi vármaradvány is.

1910-ben 1359 lakosából 36 magyar, 1231 román, 90 cigány volt. Ebből 14 református, 1311 görögkeleti ortodox, 18 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.

Nevezetességek

  • Görög keleti temploma – 1780-ban épült.

Források

Hivatkozások