Mai cikkünkben a Baranyajenő-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az elmúlt években nagy jelentőséget kapott. A Baranyajenő olyan téma, amely szakértők és korosztályos emberek érdeklődését felkeltette, hiszen hatása a társadalom különböző területeire kiterjed. Ebben a cikkben a Baranyajenő-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük történetét, mai hatását és lehetséges jövőbeli kilátásait. Továbbá megpróbálunk olyan globális látásmódot kínálni, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megértse e téma fontosságát a mai társadalomban.
Baranyajenő | |||
Látkép a faluról | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Hegyháti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Balogh Csaba (független) | ||
Irányítószám | 7384 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 395 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 26,82 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,55 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 16′ 15″, k. h. 18° 02′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 15″, k. h. 18° 02′ 41″ | |||
Baranyajenő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranyajenő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Baranyajenő (németül: Jening) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Sásdtól nyugat-északnyugatra terül el, központján a Pécs-Kaposvár közti 66-os főút húzódik végig. Nyugati határszélén ágazik ki a főútból egy közel 12 kilométer hosszú mellékút, a 66 101-es út, Baranyaszentgyörgy, Tormás és Szágy településekre.
Baranyajenő és környéke már az ókorban lakott hely volt, a falu határában római korból származó leletanyag került felszínre.
A település egykor a Jenő törzsbeliek lakhelye volt, mint ahogy erre neve is utal.
A falut az oklevelek 1283-ban említették először Jenew írásmóddal. Baranyajenő (Jenő) birtokosai voltak a nyúlszigeti (Margit-sziget) apácák, akiknek itt kolostoruk is állt egykor. Majd később a pálos rend szerzetesei is megtelepedtek itt.
A hódoltság alatt itt vár is épült, a mai templom helyén, mivel azt ma is Várdombnak nevezik. A falu a hódoltság alatt sem néptelenedett el, lakói magyarok voltak. A település földesura volt a pécsi püspök is, és a Jankovich családnak is volt itt birtoka. Az 1760-as években Baranyajenőn lotaringiai németek telepedtek le.
1945 után a német lakosságot nagyrészt kitelepítették a faluból.
A településen 2016. április 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 442 | 439 | 412 | 416 | 424 | 404 | 395 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,6%-a magyarnak, 40,3% cigánynak, 2,5% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,2%, református 0,7%, evangélikus 2%, felekezeten kívüli 0,7% (15,4% nem nyilatkozott).