Peterd

Ebben a cikkben a történelemben kitörölhetetlen nyomot hagyó Peterd lenyűgöző életét tárjuk fel. Eredményeivel és közreműködésével Peterd bebizonyította, hogy igazi úttörő a szakterületén, egész generációkat inspirált bátorságával és elszántságával. A szerény kezdetektől a hírnévvé válásig Peterd leküzdhetetlennek tűnő akadályokat győzött le a siker érdekében. Örökké tartó örökséggel a Peterd továbbra is ikonikus figura marad, aki továbbra is olyan hatással van életünkre, ahogyan azt talán nem is gondoltuk. Csatlakozz hozzánk ezen az időutazáson, miközben felfedezzük a Peterd életét és örökségét.

Peterd
Fő utca
Fő utca
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállásközség
PolgármesterKoskáné Barka Ibolya Irén (független)
Irányítószám7766
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség210 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség18,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 58′ 24″, k. h. 18° 21′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 24″, k. h. 18° 21′ 45″
Peterd (Baranya vármegye)
Peterd
Peterd
Pozíció Baranya vármegye térképén
Peterd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Peterd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Peterd község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban. A Drávaszög legészakibb falva.

Fekvése

Siklóstól északkeletre, Pécsdevecser északnyugati szomszédjában fekszik.

Határszélét nyugaton érinti a Pécs-Siklós közti 5711-es út is, központja tekintetében azonban zsáktelepülésnek tekinthető, mert közúton csak Pécsdevecseren keresztül érhető el, az 57 131-es számú mellékúton.

Története

A falu és környéke ősidők óta lakott hely volt, területén bronzkori, és római korból származó leletek (pénzérme, tégla) kerültek felszínre. Az Árpád-korban már lakott települést az oklevelek 1276-ban említették először Petherd, Peturd néven a feltételezések szerint. A nehézséget az okozza, hogy a vármegyében 5 Peterd és 3 Petre település is volt. 1283-ban Peturd, 1332-1335 között Petund, Peturd, Peterd formában írták. 1276-1283 körül Peterdi Bolosey faluja volt. 1332-ben végzett adóösszeíráskor papja 40 bani pápai tizedet fizetett.

Peterd a török időkben is lakott maradt. Az 1554-es defteri összeírás szerint 21, az 1565-ös összeírás szerint 18 adózó családfő élt a faluban. A település lakói a 16. század elején protestánssá, majd a század végére, az 1574-es nagyharsányi protestáns hitvita idején, unitáriussá váltak.

1701-ben 11 család élt az akkor Magyar Peterd-nek nevezett községben. Ez a 11 család 1703 tájékán református egyházhoz csatlakozott. Ezt a szájhagyomány is megerősíti, ugyanis a peterdieket sokáig ariánusoknak csúfolták.

A faluba később szerbek, a 18. században pedig németek is letelepedtek, a szerbek később kitelepültek a faluból.

A 20. század elején Baranya vármegye Pécsi járásához tartozott. Ekkoriban az egykézés miatt nagy népességcsökkenés jellemezte a falut, majd 21. század eleji nagy munkanélküliség miatt az 1910-es 584 főről 2001-re 212 főre csökkent a lakosság.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Henik Lajos (független)
  • 1994–1998: Henik Lajos (független)
  • 1998–2002: Henik Lajos (független)
  • 2002–2006: Henik Lajos (független)
  • 2006–2010: Henik Lajos (független)
  • 2010–2014: Klasz Józsefné (független)
  • 2014–2019: Koskáné Barka Ibolya Irén (független)
  • 2019-től: Koskáné Barka Ibolya Irén (független)

Népesség

1910 évi népszámlálás adatai szerint Peterdnek 584 lakosa volt, ebből 553 fő magyar, 27 német, 4 horvát nemzetiségű. A népességből 359 fő római katolikus, 210 református, 12 izraelita volt.

A 2001. évi népszámlálási adatok szerint ekkor a településnek 212 lakosa volt, 2008-ban pedig 202 lakost számoltak össze a faluban.

A 2011-es népszámlálás szerint a 189 fős lakosságnak etnikailag 95,1%-a magyar, kis részük német (3,3%), cigány (2,7%) és román (1,6%) volt. A lakosság többsége római katolikus (47,8%), fennmaradó része felekezeten kívüli (22%), református (17%), ismeretlen (11%) vagy egyéb (2,2%) vallású volt.

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

  • 1709: 12 fő
  • 1990: 212 fő
  • 1991: 200 fő
  • 1992: 196 fő
  • 1993: 185 fő
  • 1994: 187 fő
  • 1995: 204 fő
  • 1996: 197 fő
  • 1997: 194 fő
  • 1998: 201 fő
  • 1999: 194 fő
  • 2000: 185 fő
  • 2001: 212 fő
  • 2002: 221 fő
  • 2003: 218 fő
  • 2004: 215 fő
  • 2005: 233 fő
  • 2006: 227 fő
  • 2007: 202 fő
  • 2008: 202 fő
  • 2009: 204 fő
  • 2010: 213 fő
  • 2011: 189 fő
  • 2012: 188 fő
  • 2013: 201 fő
  • 2014: 199 fő
A népesség alakulása 1990 és 2023 között
Lakosok száma
212
185
197
185
218
227
204
201
210
210
1990199319962000200320062009201320192023
Adatok: Wikidata

Idegen elnevezései

A településnek három horvát neve is van. A belvárdgyulai horvátok Peterdának, a szalántai horvátok Peternek, az olasziak pedig Petarnak nevezték a falut.

Nevezetességei

A peterdi református templom
  • Református templom: Árpád-kori katolikus templom volt egykor, majd a 16. század elején protestánssá lett. A török hódoltság idején a szájhagyomány szerint le akarták bontani a törökök, de a Bán család 300 forinton megváltotta, és egy félhold került a templom tornyára. 1768-ban bővítették a templomot, és nyerte el református jellegét. A templom 7,06 méter széles, 19,73 méter hosszú, falai 81-85 cm vastagságúak. A bútorzat „kálvinistaszürke” színű. A kórus alatti deszkasoron népies festmények vannak.
  • Harangláb

Jegyzetek

  1. ↑ a b Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Zentai, 7. o.
  4. ↑ a b c d e Zentai, 29. o.
  5. ↑ a b Zentai, 30. o.
  6. ↑ a b Zentai, 32. o.
  7. ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  9. ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  10. ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  11. ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  12. ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  13. ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  14. ↑ 4.1.6.1. A népesség a nemzetiségi hovatartozást befolyásoló tényezők szerint, 2011. Központi Statisztikai Hivatal, 2011 (Hozzáférés: 2015. július 31.)
  15. ↑ 4.1.7.1. A népesség vallás, felekezet szerint, 2011. Központi Statisztikai Hivatal, 2011 (Hozzáférés: 2015. július 31.)
  16. ↑ Somogyi Ferencz: Pécs tájjéki jószág éránt. 1709. Hozzáférés: 2016. február 7.  
  17. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2014. január 1. (Hozzáférés: 2015. július 31.)
  18. ↑ Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj (horvát nyelven) (PDF). Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, 2005 (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  19. ↑ Zentai, 33. o.
  20. ↑ Zentai, 34. o.
  21. ↑ a b Zentai, 37. o.

Források

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot