A mai világban a Várad (település) továbbra is nagy érdeklődés és vita téma szakértők és amatőrök körében egyaránt. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Várad (település) továbbra is aktuális modern társadalmunkban, és továbbra is vegyes érzelmek és vélemények sorozatát váltja ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Várad (település) különböző aspektusait és mindennapi életünkre gyakorolt hatását, és mindent megvizsgálunk az eredetétől a világra gyakorolt jelenlegi hatásáig. Ezenkívül elemezzük a Várad (település) körüli különböző nézőpontokat és vitákat azzal a céllal, hogy teljes és kiegyensúlyozott képet adjunk erről a fontos témáról.
Várad | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szigetvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kiss Ildikó (független) | ||
Irányítószám | 7973 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 132 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 14,5 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,93 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 17° 44′ 48″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 17° 44′ 48″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Várad témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Várad község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Szigetvár déli vonzáskörzetében helyezkedik el; a szomszédos települések: észak felől Molvány és Hobol, kelet felől Szentegát, délkelet felől Bürüs, délnyugat felől Kétújfalu, nyugat felől pedig Gyöngyösmellék.
Közigazgatási területét érinti a Szigetvártól Sellye térségéig (Drávafokig) húzódó 5808-as út, így mindhárom említett település felől ezen az úton közelíthető meg. Központját azonban az előbbi út elkerüli, azon csak az 58 147-es számú mellékút vezet keresztül, amelyre Kétújfalutól körülbelül egy kilométerre északra lehet letérni (ez az út Várad után még továbbvezet Bürüs centrumáig).
Váradot 1332-ben említették először a pápai tizedjegyzékben Vorad néven, mint a Hahótiak birtokát. A későbbiekben a Dombai, majd a Bakonyai család családok birtoka lett. A török időkben e település is elnéptelenedett és csak a 18. században népesült be újra, mikor református magyarok érkeztek a községbe. Birtokosai voltak még a Rindsmaul, Czindery, Wenckheim és Andrási családok is.
Az 1910-es népszámláláskor 302 magyar lakosa volt, ebből 113 római katolikus, 189 református volt.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
Fényes Elek Magyarország geographiai szótára című művében 1851-ben írta a településről: „Várad, magyar falu, Somogy vármegyében, az Ókor mellett, utolsó postája Szigetvár, 128 református lakossal. Bírja Czindery László.”
1990-'94 | 1994-'98 | 1998-'02 | 2002-'06 | 2006-'10 | 2010-'14 | 2014-'19 | 2019- |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Séner Antalné | Kiss István | Balogh Ferenc |
Kiss Ildikó | ||||
– | – | – | – | ||||
A település népességének változása:
Lakosok száma | 116 | 115 | 114 | 120 | 131 | 125 | 132 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,2%-a magyarnak, 18% cigánynak, 1,8% horvátnak mondta magát (1,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,4%, református 11,7%, felekezeten kívüli 16,2% (2,7% nem nyilatkozott).