Mai cikkünkben a Nagydobsza lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. A Nagydobsza a keletkezésétől a mai fejlődéséig sok embert érdekelt különböző területeken. Ebben a cikkben belemerülünk a Nagydobsza történetébe és fontosságába, valamint a modern társadalomra gyakorolt hatásaiba. Az idő múlásával a Nagydobsza felkeltette a kutatók, akadémikusok, szakemberek és rajongók figyelmét, és jelentősége a mai világban folyamatosan nő. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Nagydobsza hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző aspektusait, és hogy hatása mennyire jelentős ma is. Készüljön fel egy lenyűgöző utazásra a Nagydobsza körül, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál.
Nagydobsza | |||
Tájház | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szigetvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kovács János (független) | ||
Irányítószám | 7985 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 519 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 45,96 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,23 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 02′ 05″, k. h. 17° 39′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 05″, k. h. 17° 39′ 54″ | |||
Nagydobsza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydobsza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagydobsza község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
A vármegye nyugati szélén helyezkedik el, az Ormánság és a Zselic találkozásánál, az Alvidéken. A legközelebbi városok Szigetvár és Barcs, előbbitől 11, utóbbitól 19 kilométerre fekszik.
A szomszédos települések: északkelet felől Merenye, kelet felől Nemeske, dél felől Pettend, nyugat felől Kisdobsza, északnyugat felől pedig a már Somogy vármegyéhez tartozó Kálmáncsa.
A 6-os főút áthalad a községen, így azon könnyen megközelíthető az ország távolabbi részei felől is.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Gyékényes–Pécs-vasútvonal érinti, de a vasútnak itt nincs megállási pontja; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget Kisdobsza megállóhely kínálja, a belterület déli szélétől mintegy 800 méterre délnyugatra.
Első írásos említését vizsgálva, egyes kutatók cseh eredetűnek vélik (a cseh dub (tölgy) szóra utalva, mivel 1100 körül csehek telepedtek le az akkoriban tölgyesekkel borított vidékre), míg más vélemények szerint az ütőhangszerre utaló Dobsa személynévből ered.
A település neve először 1277-ben fordul elő írásos forrásban Dubza alakban, ekkor királynéi birtok volt. Az 1330-as években már volt plébánia a településen, 1349-ben Piast Erzsébet magyar királyné a Fejérvári Őrkanonokságnak adományozta. Ők a Szent Korona és a magyar koronázási jelvények őrzői voltak. A mohácsi csata előtt cseh husziták telepedtek le, akik kőtemplomot építettek. Az 1500-as években a reformációt támogató Török Bálint (hadvezér) birtoka volt. Ennek, és Sztárai Mihály baranyai egyházalapító tevékenységének köszönhetően 1545-ben a husziták és a kőtemplom is reformátussá vált. A török időkből fennmaradt adólajstromok is bizonyítják a falu középkori létét. Sziget várának eleste után 1566-ban a török a környék népét Nagydobsza templomának lebontására kényszerítette. A szájhagyomány szerint az emberek élőláncot alkotva kézről kézre adták a téglákat a várig, melynek helyreállításához így raboltak építőanyagot a megszállók.
1807-től a piaristák birtoka volt egészen 1945-ig.
Az 1950-es megyerendezéssel az addig Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
1978. december 31-én egyesítették Kisdobszával Dobsza néven, 1992. január 1-jétől újra önálló.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 643 | 636 | 621 | 601 | 569 | 510 | 519 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 18,3% cigánynak, 7,2% horvátnak, 0,5% lengyelnek, 3,8% németnek, 0,8% románnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,8%, református 13,4%, felekezeten kívüli 8,1% (19,8% nem nyilatkozott).
Az építészeti, néprajzi emlékekben gazdag, talpasházáról híres település számos épülete műemléki védettség alatt áll.
A falu határában völgyzáró gátak építésével 20 katasztrális hold területű halastórendszert létesítettek. Eredeti térfogata 130 000 köbméter, átlagos mélysége 1,1 méter.