A mai világban a Csonkamindszent állandó és rendkívül releváns vita tárgyává vált különböző területeken. Legyen szó politikáról, társadalomról, technológiáról vagy bármely más területről, a Csonkamindszent nagy érdeklődést váltott ki, és számos tanulmány és kutatás tárgya volt. A mindennapi életre és a különböző területek fejlődésére gyakorolt hatása tagadhatatlan, ezért elengedhetetlen a kihatások és következmények alapos elemzése. Ebben a cikkben a Csonkamindszent különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg, hogy jobban megértsük annak hatását és mai elérhetőségét.
Csonkamindszent | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szentlőrinci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szabó Mónika (független) | ||
Irányítószám | 7940 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 185 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 27,31 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,53 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 03′ 12″, k. h. 17° 57′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 12″, k. h. 17° 57′ 56″ | |||
Csonkamindszent weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csonkamindszent témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csonkamindszent község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.
Szigetvártól keletre fekszik, közvetlenül Szentlőrinc északnyugati szomszédságában. A további szomszédos települések: északkelet felől Helesfa, délnyugat felől Kacsóta, északnyugat felől pedig Dinnyeberki.
Közigazgatási területének déli szélén elhalad a 6-os főút jelenlegi és régi nyomvonala is , belterülete azonban csak egy jó másfél kilométeres letéréssel érhető el, a 66 111-es számú mellékúton.
Vasútvonal nem érinti (bár a községhatára közelében halad el a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal és a Gyékényes–Pécs-vasútvonal nyomvonala is), a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Szentlőrinc vasútállomás, mintegy 4 kilométerre délkeletre.
Az Árpád-kori településnek már 1183-ban említették az oklevelek az Okor vize melletti, Mindenszentekről elnevezett monostorát, Okur alakban írva. A monostor kegyura az oklevél szerint a Szalók nemzetségből (Györffy György szerint inkább a Kán nemzetségből való Baya volt, mivel a Baya személynév inkább a Kán nemzetségre volt jellemző).
1181 előtt a Szák nemzetségbeli Pál a monostornak adományozta Töttös (Szentegyed) föld felét. Az apátságnak volt birtoka még Sámod mellett, Kisszentmárton területén, Gyürü földtől keletre a mai Csonkamindszent területén is, ahol a monostor is állt. 1333-ban a monostor apátja egy fertó pápai tizedet fizetett. A tizedlajstromban Boldogasszonyfa mellett sorolták fel, tehát Boldogasszonyfa Csonkamindszent mellett feküdt, ahol a kápolnától délnyugatra eső telken 1957-ben a lakosság még a kolostorépület alapfalairól is tudott.
A települést 1554-ben említették először a mai „Csonkamindszent” nevén, nevét akkor Chonta Mindzenth-nek írták. Az ősi magyar falu előző neve Okor-, vagy Okormindszent volt.
Határában az Árpád-korban álló bencés apátság a török hódoltság alatt pusztult el.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 159 | 158 | 157 | 142 | 155 | 182 | 185 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 7,3% cigánynak, 0,6% horvátnak, 0,6% németnek mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,4%, református 4,2%, felekezeten kívüli 26,7% (12,7% nem nyilatkozott).
Csonkamindszent Önkormányzatának honlapja