Ebben a cikkben Sárok lenyűgöző életét tárjuk fel, egy karakter, aki jelentős hatással volt a történelemre. Szerény kezdeteitől monumentális eredményeiig Sárok inspiráló figurának bizonyult, érdemes tanulmányozni. Elhivatottsága, szenvedélye és eltökéltsége révén Sárok kitörölhetetlen nyomot hagyott a világban, dacolva az elvárásokkal és legyőzve a viszontagságokat. Ezeken az oldalakon közelebbről megvizsgáljuk Sárok életének kulcsfontosságú pillanatait, és megvizsgáljuk maradandó örökségét. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy többet megtudjon a Sárok történetéről és hatásáról.
Sárok | |||
szerb templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Mohácsi | ||
Jogállás | község | ||
Irányítószám | 7781 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 104 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 25,97 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,62 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 50′ 35″, k. h. 18° 36′ 37″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 35″, k. h. 18° 36′ 37″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárok témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sárok (szerbül Шарок / Šarok, horvátul Šarok,németül: Scharock) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Mohácstól délre, Villánytól délkeletre helyezkedik el, közvetlenül a horvát határ mellett.
A szomszédos települések a határ innenső oldalán: észak felől Bezedek, délnyugat felől Ivándárda, nyugat felől pedig Lippó. Keleti és déli irányból a községhatár egybeesik az államhatárral, arrafelé a legközelebbi szomszédos település a horvátországi Főherceglak (Kneževo).
Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak Lippó déli határszéle felől érhető el, az 5702-es útból kiágazó 57 118-as számú mellékúton.
Sárok (Sárog) nevét az oklevelek 1296-ban említették először Sarugh néven, 1298-ban pedig Saryug-nak írták.
A települést 1296-ban Fülöpföldével, 1298-ban Bezedek-el írták határosnak.
Birtokosai a sároki nemesek voltak, de rajtuk kívül 1296-ban Iváni Ivánka fiainak is volt itt birtoka.
A falu a török időkben elnéptelenedett, majd az elnéptelenedett faluba először magyarok, a 18. században délszlávok, s később németek telepedtek le.
1910-ben 491 lakosa volt, melyből 33 fő magyar, 133 fő német, 320 fő szerb, 2 fő horvát és 3 fő egyéb anyanyelvű volt. A lakosok közül 227 fő tudott magyarul.
A falu a XX. század közepéig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.
2020-ban bejelentették, hogy egy határátkelő létesítését készítik elő.
A településen 2001. január 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, a hivatalban lévő polgármester és 5 képviselő lemondása miatt. 2013. október 11-én ismét az aktuális polgármester lemondása miatt kellett időközi választást tartani Sárokon.
2022. július 10-én ugyancsak időközi polgármester-választást kellett tartani a faluban, ezúttal is azért, mert a korábbi polgármester asszony 2021. április 12-én lemondott posztjáról. Lemondása ellenére elindult a választáson, de – négy jelölt közül, 8 szavazattal (10,26 %-os eredménnyel) csak a harmadik helyet tudta megszerezni.
Év | Lakosok száma |
1900 | 491 fő |
1930 | 278 fő |
1976 | 211 fő |
2001 | 170 fő |
2006 | 142 fő |
2008 | 133 fő |
Lakosok száma | 129 | 127 | 122 | 120 | 111 | 109 | 104 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,6%-a magyarnak, 14,3% cigánynak, 30,3% németnek, 2,5% szerbnek mondta magát (1,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,2%, református 14,3%, evangélikus 6,7%, görögkatolikus 1,7%, felekezeten kívüli 26,9% (1,7% nem nyilatkozott).