Szellő (település)

Ebben a cikkben elmélyülünk a Szellő (település)_ lenyűgöző világában, feltárva annak számos oldalát és a mai társadalomban betöltött jelentőségét. A történelem során a Szellő (település)_ alapvető szerepet játszott az emberi élet számos területén, a kultúrára és a művészetre gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra és politikára gyakorolt ​​hatásig. Részletes és kimerítő elemzésünkkel arra törekszünk, hogy rávilágítsunk a Szellő (település)_-re és annak fontosságára a kortárs világban, új nézőpontokat és megközelítéseket kínálva a jelenlegi jelentőségének megértéséhez.

Szellő
Harangláb
Harangláb
Szellő címere
Szellő címere
Szellő zászlaja
Szellő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsváradi
Jogállásközség
PolgármesterWesz Józsefné (független)
Irányítószám7661
Körzethívószám69
Népesség
Teljes népesség106 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség22,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,96 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 00″, k. h. 18° 28′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 00″, k. h. 18° 28′ 00″
Szellő (Baranya vármegye)
Szellő
Szellő
Pozíció Baranya vármegye térképén
Szellő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szellő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szellő (horvátul: Seluv) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.

Fekvése

Pécsváradtól délre fekszik, a Karasica-patak mellett. A szomszédos települések: észak felől Erzsébet, északkelet felől Kékesd, kelet felől Maráza, délkelet felől Liptód, dél felől Máriakéménd, délnyugat felől pedig Kátoly.

Megközelítése

Csak közúton közelíthető meg, a Szederkény és Pécsvárad közt húzódó 5608-as úton.

Története

Szellő és környéke már a honfoglalás előtt lakott hely volt, ezt igazolják a falu területén talált avar korból származó leletek is.

Nevét az oklevelek 1291-ben említették először egy tizedjegyzékben.

A falu a Pécs-Pécsvárad közötti borkereskedés útvonalának egyik állomása volt.

Az először a patak melletti lapályon álló falu a gyakori áradások miatt később magasabbra, mai helyére költözött át.

A török időkben sem néptelenedett el, mindvégig lakott maradt, bár lakói megfogyatkoztak.

A XVIII. században a megfogyatkozott lélekszámú településre német telepesek érkeztek, akiknek magukkal hozott fejlettebb mezőgazdasági kultúrája által fellendült a falu fejlődése.

1945 utáni kitelepítésekkor innen is több családot kitelepítettek, helyükre később főleg a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyarok érkeztek.

A XX. század elején Szellő település Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 417 lakosa volt a településnek. Ebből 246 magyar, 171 német volt, melyből 410 római katolikus, 6 izraelita volt.

A 2001-es népszámlálási adatok szerint 173 lakos élt a faluban. 2008. január 1-jén 160 lakosa volt.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Tóth Sándor (független)
  • 1994–1998: Tóth Sándor (független)
  • 1998–2002: Tóth Sándor (független)
  • 2002–2006: Szondi Imre (független)
  • 2006–2008: Szondi Imre (független)
  • 2008–2010: Wesz Józsefné (független)
  • 2010–2014: Wesz Józsefné (független)
  • 2014–2019: Wesz Józsefné (független)
  • 2019-től: Wesz Józsefné (független)

A településen 2008. május 18-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
136
133
137
138
130
113
106
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,7%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 4,7% németnek, 1,6% ukránnak mondta magát (2,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,7%, református 3,1%, evangélikus 3,9%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 14,8% (21,9% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

  • Lélekharang – A kitelepített családok emlékére Gombos Miklós harangöntő mester öntötte.
utcarészlet
A Szovjetunióba internált német emberek emlékére emelt emlékmű

Források

  • A Magyar Köztársaság Helységnévtára

Jegyzetek

  1. a b Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  6. Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  7. Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  9. a b Szellő települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. május 18. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  10. Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  11. Szellő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  12. 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  13. Szellő

További információk