Ebben a cikkben a Velény problémájával kívánunk foglalkozni, amely az elmúlt években példátlanul jelentőségre tett szert. A Velény olyan téma, amely különböző területek szakértőinek figyelmét felkeltette, és heves vitát váltott ki világszerte. Ebben a tekintetben számos szempontot lehet feltárni, a társadalomra gyakorolt hatásától a gazdasági szférában gyakorolt hatásaiig. Ezen a vonalon kívánunk elmélyülni a Velény-en létező különféle perspektívákban, valamint a lehetséges jövőbeli forgatókönyvekben, amelyek az evolúciójából fakadhatnak. Kétségtelen, hogy ez egy nagyon összetett és kiterjedt téma, ezért elengedhetetlen, hogy több oldalról elemezzük, hogy teljes mértékben megértsük jelentőségét és jelentőségét ma.
Velény | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szentlőrinci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Hánik József (független) | ||
Irányítószám | 7951 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 124 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 15,37 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,09 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 58′ 60″, k. h. 18° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 60″, k. h. 18° 03′ 00″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Velény témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Velény község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.
A község Pécstől 25 kilométerre délnyugatra fekszik a Pécsi–víz völgyében. A domborzati viszonyok miatt külterületének csak a Szabadszentkirály felőli része alkalmas a hagyományos szántóföldi művelésre. A község másik oldalán elhelyezkedő dombokat jelentős kiterjedésű erdő- és szőlőterületek borítják. A völgyben két utca húzódik végig, amelyeket fésűs beépítés jellemez. A portalanított (burkolt) utak aránya 80 százalék. A vezetékes ivóvíz kiépítésére 1992-ben került sor. Az országos távhívó hálózatba bekapcsolt település 1996 végén vált az előfizetők részére elérhetővé.
A szomszédos települések: észak felől Szabadszentkirály, északkelet felől Pécsbagota, délkelet felől Baksa, dél felől Téseny, nyugat felől pedig Gerde.
Zsáktelepülés, csak közúton érhető el, Szabadszentkirály déli része felől, a Baksa-Szentlőrinc közti 5802-es útból kiágazó 58 148-as számú mellékúton. Az ország távolabbi részei felől a legfontosabb megközelítési útvonala 6-os főút, melyről Szentlőrinc keleti határában déli irányban letérve érhető el.
A Pécsi-víz árterének ezen a peremén a honfoglalás idején magyarok telepedtek le. A Koppány vezért megverő német Vencellin és nemzetsége kapja ezt a területet. A Velény községnév is valószínűleg erre a személynévre vezethető vissza. Első írásos említése 1262-ben Velin, Welen határleírásában szerepel. 1736-tól a pécsi egyházmegye káptalani uradalma.
A tanácsrendszer idején közös tanácsot hoztak létre, s ez a társulás ma körjegyzőségi formában működik tovább. Az 1990-es választások után önálló önkormányzatot hoztak létre, de a szorosan vett kapcsolat ezen túl is fennmaradt. Szabadszentkirály, Gerde, Velény, Pécsbagota községek közös fenntartóként működtetik a szabadszentkirályi óvodát és általános iskolát.
A település horvát nevei a következők: Valinje (ahogy a szőkei horvátok nevezték), Velinjevo (rétfalusiak elnevezése).
A település népességének változása:
Lakosok száma | 140 | 133 | 128 | 100 | 106 | 126 | 124 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 2,1% bolgárnak, 8,6% cigánynak, 0,7% görögnek, 0,7% németnek, 1,4% románnak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,1%, református 1,4%, felekezeten kívüli 35,7% (20,7% nem nyilatkozott).