A Drávasztára világában mindig is jelentős és változatos volt az érdeklődés. Akár egy ember életéről, akár aktuális témáról vagy történelmi eseményről beszélünk, a Drávasztára sok ember fantáziáját megragadta az évek során. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Drávasztára-et, és megvizsgáljuk hatásait, relevanciáját, valamint azt, hogy hogyan befolyásolta a társadalom különböző aspektusait. A Drávasztára eredetétől napjaink fejlődéséig kitörölhetetlen nyomot hagyott a világban, és elengedhetetlen, hogy megértsük jelentőségét, hogy megértsük értelmét mindennapi életünkben.
Drávasztára | |
Drávasztára római katolikus temploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Sellyei |
Jogállás | község |
Polgármester | Matoricz Balázs (független) |
Irányítószám | 7960 |
Körzethívószám | 73 |
Népesség | |
Teljes népesség | 367 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 21,95 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 18,18 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 49′ 32″, k. h. 17° 49′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 32″, k. h. 17° 49′ 20″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávasztára témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Drávasztára (horvátul: Starin) község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
A település Sellyétől délre, a horvát-magyar határ közelében fekszik, néhány száz méternyire a Drávától, így az Ormánság legdélebbi fekvésű települései közé tartozik.
Legegyszerűbben közúton érhető el, Sellye felől (Drávaiványi érintésével) az 5821-es úton; ugyanez az út köti össze Zalátával és azon keresztül Vajszlóval is.
A falu határában húzódik, sőt a településközponton is áthalad az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek itt ér véget a Drávatamásitól induló 3. számú etapja, és itt kezdődik a Szaporcáig tartó 4. etap.
A települést 1970. decemberéig vasúton is meg lehetett közelíteni. Ekkor szűnt meg a forgalom az 1895.12.22.-én átadott 976. számú Sellye - Drávasztára-Zaláta - Slatina vasútvonalon.
A település igen közel fekszik a Drávához, a falu főutcájáról egyenesen eljuthatunk a folyó töltésére. Drávasztára közigazgatási területén több Dráva-holtág is található (pl. Bresztik-tó, Vájás-tó, Adravica), de ezek természetvédelmi jelentősége inkább csak lokális, nem tartoznak természetvédelmi területhez; szabad vízterületüket szórványosan horgászati célra is hasznosítják.
Írásos emlékekben 1327-ben bukkant fel először Ztara néven János fia Pál de Ztara földesurának nevében, majd 1472-ben Thothstara, 1536-ban pedig Izthara néven fordul elő. Az 1332-es pápai tizedjegyzékben templommal rendelkező faluként írják le.
Birtokosai voltak a Sztáray család, a Garai család, Corvin János, a Perényi család, a sellyei uradalom, a Batthyány család, báró Biedermann család, gróf Draskovics Iván.
A török hódoltság során lakott magyar faluba a horvát betelepülés 1720-1744 között történt. A reformátusokat Sósvertikére telepítették át.
Többször érte katasztrófa: 1828-ban árvíz, 1864-ben kolera, 1891-ben tűzvész pusztította.
Külterülete volt Alsóerzsébet-puszta, Lajos-tanya, Nagyvájás-tanya.
2001-ben lakosságának 58%-a horvát volt.
A településen 2014. január 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is indult (asszonyneve helyett ezúttal leánykori nevét használva, párttámogatás nélkül), és sikerült is megerősítenie a pozícióját.
2022. július 3-án ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a faluban, mert az előző faluvezető 2021. december 19-én elhunyt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 418 | 400 | 391 | 389 | 378 | 365 | 367 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,9%-a magyarnak, 3,2% cigánynak, 48,1% horvátnak, 0,7% németnek mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,2%, református 4,2%, felekezeten kívüli 7,9% (11,7% nem nyilatkozott).
A helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 55 tanuló járt.
Jelentős a marketing- és agrárszakértelem megjelenése a térségben az uniós beruházásoknak köszönhetően.