Felsőszentmárton

A ma bemutatott cikkünkben a Felsőszentmárton témával foglalkozunk, amely téma a történelem során sok ember érdeklődését felkeltette. A Felsőszentmárton egy összetett és lenyűgöző téma, amely a szempontok széles skáláját fedi le, és hatással van a társadalom különböző területeire. Az évek során a Felsőszentmárton számos tanulmány, vita és vita tárgya volt, ami hozzájárult a témával kapcsolatos ismereteink gazdagításához. Ebben a cikkben a Felsőszentmárton-hez kapcsolódó különböző aspektusok feltárását javasoljuk, annak eredetétől a mai hatásig, átfogó látásmódot és változatos perspektívákat kínálva, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy elmélyüljön ebben az izgalmas témában.

Felsőszentmárton
Felsőszentmárton címere
Felsőszentmárton címere		 Felsőszentmárton zászlaja
Felsőszentmárton zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállásközség
PolgármesterVárnai Levente (független)
Irányítószám7968
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség754 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség46,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 51′ 07″, k. h. 17° 42′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 07″, k. h. 17° 42′ 16″
Felsőszentmárton (Baranya vármegye)
Felsőszentmárton
Felsőszentmárton
Pozíció Baranya vármegye térképén
Felsőszentmárton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszentmárton témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőszentmárton község (horvátul: Martinci, Martince) Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Fekvése

A Drávától északra, mintegy 1,5 kilométerre fekszik, közvetlenül a déli országhatár mellett; ez az Ormánság legnyugatibb települése.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Lakócsa, északkelet felől Drávafok, kelet felől Markóc, délkelet felől Drávakeresztúr, északnyugat felől pedig Szentborbás. A határ túlsó oldalán a két legközelebbi falu Vaska (Vaška) és Kapinci (Kapinci), közigazgatásilag mindkettő Szópiához (Sopje) tartozik.

Megközelítése

Közúton a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út felől közelíthető meg a legegyszerűbben, Drávafoknál vagy Lakócsánál letérve az 5825-ös úton. Drávakeresztúrral az 5829-es út kapcsolja össze.

A településen áthalad az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek a Drávatamási és Drávasztára közti 3. számú etapja érinti a falut.

Története

Magyarország második katonai felmérése alkalmával készített térképen jól látható az akkor Drávaszentmártonnak nevezett településnek a Dráva jobb partjára eső területe

A helység neve, a Szentmárton, a falu templomának védőszentjére utal. A településről a legrégebbi írásos emlék 1235-ből származik mikor felbukkan Szent Mártonról elnevezett püspöki birtok és udvarház és a hozzá tartozó 17 majorság. Ezt megelőzően nevezetes történelmi emléke a falunak, hogy a község mellett a Dráván lévő gázlón kelt át Szent László király hadserege, hogy a horvát területeket elfoglalják. A zágrábi, Szent Istvánról elnevezett székesegyházat László király építette, horvát történészek szerint 1093-ban.

A középkorban ezen vidéken magyarok éltek. Közben hívták Vaskaszentmártonnak, Tótszentmártonnak, Drávaszentmártonnak, végül Felsőszentmártonnak.

1532. július 24. napján Szulejmán szultán tábort vert a faluban, amikor a Dráva mentén vonult Bécs felé. A törökdúlás idején horvát népesség lakta, a lakosság a 17. század végén és a 18. század elején több ízben elhagyta, majd 1712-ben ismét benépesült a falu Boszniából és Szlavóniából érkező horvátokkal. A faluban ekkor néhány magyar nyelvű család élt itt. A magyar lakosok száma az évszázadok során is gyér maradt, 1970. évben 27 magyar és 1707 horvát lakosa volt. A pécsi püspök joghatósága alá tartozik.

1550. április 20-án, az akkoriban Vaskaszentmártonnak nevezett faluban tartották a környékbeli reformátusok első szinódusát.

Gazdasági életére a legnagyobb csapást a trianoni döntés hozta, mert elcsatolták a korábban a községhez tartozó területet, mely a Dráva jobb partján terült el közel olyan nagyságban, mint a község jelenlegi kiterjedése.

A II. világháború után az ellenséges országnak tartott Jugoszlávia közelsége miatt belügyileg ellenőrzött határsávba esett, mely évtizedekig tartott. Ezért a gazdasági és társadalmi fejlődés megállt, ehhez hozzájárult az Ormánsággal szembeni rossz településpolitika. Felsőszentmártonban nem volt egykézés néven ismert társadalmi jelenség. A kilencvenes években zajló szerb-horvát háború a területet még zártabbá tette, így magyarázható, hogy lakossága az 1970-es évi adatokhoz képest 2011-ben gyakorlatilag a felére, 928 emberre csökkent.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a Somogy vármegye Barcsi járásához tartozó települést Baranyához csatolták.

A 2001-es népszámlálás idején a lakosság 69,3%-a vallotta magát horvát nemzetiségűnek. A lakosság nyelvjárására jellemző, névmás szerint az ún. „što” nyelvjárást beszélik, tehát ezért nevezik őket štokávácoknak, míg a mellette alig 3–10 km-re lévő falvakban, Lakócsán, Szentborbáson, Tótújfaluban, kájkávácok élnek, akik a „mi=kaj” névmást használják.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Lantos Mihály (független)
  • 1994–1998: Gulyás Pál (független horvát kisebbségi)
  • 1998–2002: Gulyás Pál (független horvát kisebbségi)
  • 2002–2006: Gulyás Pál (független horvát kisebbségi)
  • 2006–2010: Gulyás Pál (MSZP)
  • 2010–2011: Ronta Róbert (független)
  • 2011–2014: Várnai Levente (független)
  • 2014–2019: Várnai Levente (független)
  • 2019-től: Várnai Levente (független)

A településen 2011. július 24-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de öt jelölt közül, a győzteshez képest tíz szavazatnyi különbséggel csak a második helyet érte el.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
950
950
914
820
795
762
754
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 55%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 75,1% horvátnak, 0,3% németnek mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,5%, református 1,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 2% (17,1% nem nyilatkozott).

Nevezetességek

  • Szent Márton-templom – épült 1727-ben, bővítették 1852-ben. Oltárképét Maureiter Lajos festette. Témája: Szent László király átkelése a szentmártoni Dráva-gázlón.
  • A falutól délre elterülő horgásztó, a Mrtvica a magyarországi Dráva-szakasz legnagyobb, máig megmaradt holtágainak egyike, a körülbelül 16 hektáros vízfelületű tavon jelentős horgászélet van.

Források

Jegyzetek

  1. ↑ a b Felsőszentmárton település választási eredménye (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2015. július 29.)
  5. ↑ a b Baranya megye földrajzi nevei. II.kötet. Baranya megyei Levéltár (1982). ISBN 963 01 4362 3 
  6. ↑ Katolikus lexikon
  7. ↑ Bučanovića, Branimir. Reformacija u Hrvatskoj [archivált változat] (horvát nyelven). ISBN 978-953-59035-1-2. Hozzáférés ideje: 2017. december 10. [archiválás ideje: 2017. december 10.] 
  8. ↑ KANIZSAI MÁRIA: SZEMÉLYNÉVVIZSGÁLATOK A ZALAI KAJ-HORVÁTOK KÖRÉBEN
  9. ↑ Felsőszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Felsőszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  11. ↑ Felsőszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  12. ↑ Felsőszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  13. ↑ Felsőszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  14. ↑ Felsőszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  15. ↑ a b c Felsőszentmárton települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. július 24. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  16. ↑ Felsőszentmárton település választási eredménye (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  17. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  18. ↑ Felsőszentmárton Helységnévtár
  19. ↑ http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/Magyarorszag_holtagai/pages/008_drava.htm

Külső hivatkozások

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot