A mai világban a Siklós olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. Akár a modern társadalomban betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a történelemre gyakorolt hatása miatt, a Siklós általános érdeklődésre számot tartó témává vált. Az évek során a politikától a tudományig minden területen viták, elemzések és viták tárgya volt. Ebben a cikkben a Siklós különböző aspektusait és a mai világban betöltött szerepét tárjuk fel, átfogó képet adva annak fontosságáról és relevanciájáról.
Siklós | |||
A siklósi vár (2017) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Siklósi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Riegl Gábor (Fidesz-KDNP) | ||
Irányítószám | 7800 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 8700 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 179,63 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 50,92 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 51′ 07″, k. h. 18° 17′ 55″45.851944°N 18.298611°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 07″, k. h. 18° 17′ 55″45.851944°N 18.298611°E | |||
Siklós weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Siklós témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Siklós (németül: Sieglos, horvátul: Šikloš) város Baranya vármegyében, a Siklósi járás központja. Hozzá tartozik Máriagyűd is.
A Villányi-hegységtől délre, az Alföld legnyugatibb kiszögellésén, a Nyárád–Harkányi-síkon található.
Szomszédságában nyugatra terül el a hozzá legközelebb fekvő város, Harkány. A további települési szomszédai: észak felé Kistótfalu, északkelet felé Vokány, kelet felé Nagytótfalu és Kisharsány, délkelet felé Egyházasharaszti és Alsószentmárton, dél-délnyugat felé Matty és Gordisa, északnyugat felé pedig Túrony és Bisse. A déli szomszédságában fekvő községek alig néhány kilométerre helyezkednek el a Drávától; a folyó egyes szakaszain egyben a horvát - magyar országhatár is.
Harkánnyal szoros versenyben Magyarország két legdélibb városának egyike (belterületeik tekintetében gyakorlatilag holtverseny van a két város között, de Siklós közigazgatási határai Harkányéihoz képest csaknem egy kilométerrel délebbre nyúlnak, így ezen mérce szerint elsősége vitathatatlan).
A hazai főutak elkerülik a várost, ami határozottan hátrányos helyzetet jelent számára, még a nyugati szomszédjában fekvő Harkányhoz képest is, amelyet legalább érint a Pécstől Horvátország felé vezető 58-as főút. Siklós legfontosabb közúti megközelítési útvonala így a Mohácstól Harkányig húzódó 5701-es út, mely azonban ma már északról elkerüli a központot, csak Máriagyűd településrészt érinti; a korábbi belterületi útszakaszt részben öt számjegyű mellékúttá, részben önkormányzati úttá minősítették vissza, egy szakasza pedig a Matty-Gordisa felé vezető 5712-es út része lett. Érinti még Siklós határszélét keleten az 5711-es és az 5715-ös út is.
Siklós története az őskorig nyúlik vissza. A középkorban mezőváros volt, majd a törökök kiűzése után falu, majd évszázadokkal később, 1977 óta ismét városi rangú település.
A város online közéleti hírportálja a Siklósi Hírek.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 9501 | 9402 | 8999 | 8912 | 8706 | 8797 | 8700 |
2013 | 2014 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2000-es években:
A városnak 2007-ben 10 053 lakosa volt. Ebből magyar: 91,4%; cigány: 1,6%; horvát: 3,0%; német: 2,1%; román: 0,2%; szerb: 0,3%; ismeretlen/nem válaszolt: 7,0%.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 2,5% horvátnak, 3,2% németnek, 0,6% szerbnek mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,7%, református 12,1%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 14,4% (28,9% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 85,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 1,9% horvátnak, 1,6% cigánynak, 0,4% szerbnek, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek és románnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,8% volt római katolikus, 10,6% református, 0,5% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,6% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 12,1% felekezeten kívüli (41,3% nem válaszolt).
Siklós látképe a vár északi oldala felől: