Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Liptód témáját, megvizsgálva annak jelentését, hatását és relevanciáját a mai társadalomban. Az eredetétől a jelenlegi evolúcióig elmerülünk egy részletes elemzésben, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Liptód jelentőségét a mindennapi élet különböző területein. Különböző perspektívákon és megközelítéseken keresztül foglalkozunk a következményeivel egyéni és kollektív szinten is, kiemelve a hatását a különböző szektorokban. Hasonlóképpen megvizsgáljuk, hogy a Liptód milyen szerepet játszik a jelenlegi kontextusban, átfogó látásmódot nyújtva, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megértse annak fontosságát és hatását a mai világban.
Liptód | |||
római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Bólyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Heilmann Mária (független) | ||
Irányítószám | 7757 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 186 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 12,47 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,99 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 03′ 00″, k. h. 18° 31′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 00″, k. h. 18° 31′ 00″ | |||
Liptód weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Liptód témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Liptód (németül: Litowr) község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.
A település német neve Litowr, míg horvátul két alak használatos: az erdősmárokiak egy része által használt Litoba és a lánycsókiak némelyike által használt Liptov.
Pécsváradtól délkeletre, Bólytól északra, Mohácstól északnyugati irányban fekszik.
A szomszédos települések: észak felől Maráza, északkelet felől Erdősmecske, kelet felől Kisnyárád, délkelet felől Babarc, dél felől Versend, délnyugat felől Máriakéménd, északnyugat felől pedig Szellő.
Zsáktelepülés, közúton csak Babarc érintésével érhető el, az 57-es főútról észak felé letérve, a központjáig vezető 56 113-as számú mellékúton. .
Egyike azon településeknek, amelyeket Szent István király adományozott 1015-ben a pécsváradi apátságnak. A falu nevét 1220 körül Likytowt alakban írták.
A török hódoltságig szinte csak magyarok lakták, majd az 1690-es években pásztorkodó horvátok is letelepedtek itt. Később, a 18. század derekától, a Duna menti svábok betelepítésével megváltozott a falu etnikai összetétele. Ettől az időponttól a lakosság döntő részét a német etnikum adta, 2001-ben viszont a lakosságnak már csak 35,8%-a vallotta magát németnek.
A falun átvezet a sárga- és zöldtúra útvonala.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 211 | 217 | 203 | 183 | 195 | 175 | 186 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,3%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 1,4% horvátnak, 50,7% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,6%, református 3,3%, görögkatolikus 0,5%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,9% (14,2% nem nyilatkozott).