Napjainkban a Királyegyháza a társadalom különböző területein rendkívül fontos témává vált. A gazdaságra gyakorolt hatásától a kultúrára gyakorolt hatásáig és a kapcsolataink módjáig a Királyegyháza releváns témának bizonyult, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. A történelem során a Királyegyháza viták és elmélkedések forrása volt, és jelentősége az idő múlásával csak nőtt. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Királyegyháza hatását az élet különböző területeire, és igyekszünk jobban megérteni jelentőségét a mai társadalomban.
Királyegyháza | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szentlőrinci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nagy Beáta (független) | ||
Irányítószám | 7953 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 814 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 35,58 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,88 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 00′ 00″, k. h. 17° 58′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 00″, k. h. 17° 58′ 00″ | |||
Királyegyháza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyegyháza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Királyegyháza község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban. A település 1940. május 31-én, Szentgálosiván ideiglenes néven jött létre Magyarszentiván, Vásárosszentgál és Gusztávműve puszta egyesülésével. Jelenlegi nevét 1941. március 13-án vette fel.
A Mecsek és a Dráva közötti sík területen fekszik, közvetlenül Szentlőrinc délnyugati szomszédságában.
A további szomszédos települések: észak felől Kacsóta, kelet felől Szabadszentkirály és Gerde, dél felől Magyartelek és Magyarmecske, délnyugat felől Gyöngyfa és Sumony, nyugat felől pedig Szentdénes.
Közúton a legegyszerűbben a 6-os főútról dél felé letérve érhető el, a Szentlőrinctől Sellye térségéig (Csányoszróig) húzódó 5805-ös úton. Sumonnyal az 5806-os út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonal érinti; érdekesség, hogy a vonatnak két megállóhelye is van a falu területén: a Királyegyháza-Rigópuszta megállóhely a belterület délkeleti csücskén (a Felszabadulás utca végén), Gyöngyfa-Magyarmecske megállóhely pedig, mely a nevével ellentétben szintén Királyegyháza területen fekszik, néhány száz méterre található a délnyugati településrész utolsó házaitól, az 5806-os út vasúti keresztezése mellett.
Régészeti leletek szerint már a kőrézkor késői szakaszában lakott hely volt. A mai település 1940-ben jött létre Vásárosszentgál és Magyarszentiván egyesítésével. A két falu összevonását 1938-ban rendelte el a belügyminiszter. Az egyesülés Gyalay Mihály Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon című könyve szerint 1940. május 21-én vált hivatalossá. Ezt követően néhány hónapig Szentgálosivánnak hívták a települést, a végleges Királyegyháza nevet – szintén Gyalay szerint – ugyanezen év december 21-én vette fel, ugyanakkor az erről szóló belügyminiszteri rendeletet december 29-én tette közzé a Budapesti Közlöny. Az új név Nagy György plébános javaslata volt.
Magyarszentiván első írásos említése 1274-ből származik (S. Johannis), később, 1283-ban (Scenth Iwan). Nevét valószínűleg a falu templomának védőszentjéről, Keresztelő Szent Jánosról kapta, a magyar előtag a lakosság anyanyelvére utalt. A település a 14. században vásártartó hely volt. A török hódoltság ideje alatt sem néptelenedett el, folyamatosan magyar nemzetiségűek lakták.
E település első írásos említése 1292-ből való, (Zenthgal) formában; e név is a falu templomának védőszentjéhez, Szent Gálhoz kapcsolódik, a vásáros előtag pedig a település vásártartó jogára utal. A 14. században bizonyosan tartottak itt vásárokat. A török hódoltság alatt a település lakott hely volt, de a törökök elleni felszabadító harcok idején a lakossága elpusztult, illetve elmenekült, és az újabb lakosok csak a 18. század elején kezdtek visszaköltözni. A 16. század folyamán mindkét település a Pálffy család birtoka volt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 956 | 969 | 909 | 874 | 860 | 839 | 814 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,7%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,6% németnek mondta magát (25,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,8%, református 2,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 17% (35,5% nem nyilatkozott).
Királyegyháza határában a 2000-es években cementgyár építésébe fogtak, húszhektáros területen. A beruházó Strabag cég 2007-ben hozta létre a Nostra Cement Kft-t a munkálatok lebonyolítására. Az építkezéssel párhuzamosan közúti és vasúti infrastrukturális fejlesztések is zajlottak. A beruházás teljes költsége eléri az ötven milliárd forintot. A cementgyárat a bükkösdi bánya látja el alapanyaggal. A gyárban az eredeti tervek szerint 2010 júniusában kezdődött meg a próbatermelés, hivatalos átadása 2011. szeptember 15-én volt. Az üzem teljes kibocsátása 900 ezer tonna, amit a beruházók 2011-re kívántak elérni. A gyárban több nagy volumenű létesítmény kialakítására került sor: klinkertároló, hőcserélő torony, kemencesor és egy nyersanyagtároló. A gyár területén 8 siló működik.