Ebben a cikkben a Matty lenyűgöző világát tárjuk fel, elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását és a mai relevanciáját. A Matty eredetétől napjaink fejlődéséig tanulmányozás és vita tárgya volt különböző területeken, és egyre nagyobb érdeklődést váltott ki az akadémikusok, a szakemberek és a rajongók körében. Mély és részletes áttekintésen keresztül megvizsgáljuk a Matty-hez kapcsolódó különböző szempontokat, a populáris kultúrára gyakorolt hatását, a technológiai fejlődésben betöltött szerepét és a globális körképben betöltött jelentőségét. Hasonlóképpen foglalkozunk a Matty körüli különböző nézőpontokkal és véleményekkel, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről az izgalmas témáról.
Matty | |
Kossuth utca | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Siklósi |
Jogállás | község |
Polgármester | Fallerné Knopf Zita (Fidesz-KDNP) |
Irányítószám | 7854 |
Körzethívószám | 72 |
Népesség | |
Teljes népesség | 303 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 18,64 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 16,9 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 47′ 55″, k. h. 18° 15′ 60″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 55″, k. h. 18° 15′ 60″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Matty témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Matty község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Siklóstól 7 kilométerre dél-délnyugatra fekszik, Alsószentmárton és Gordisa között, a Drávától és a horvát határtól mintegy 4 kilométerre északra, a Külső-Drávaszögben.
Csak közúton közelíthető meg, Siklós vagy Drávaszabolcs felől az 5712-es, Kistapolca-Alsószentmárton felől pedig az 5709-es úton.
Keselyőspuszta nevű településrésze, mely közvetlenül az országhatár mellett fekszik, csak az 57 123-as számú mellékúton érhető el, a településközpont felől.
A település nevét már egy 1221-ből fennmaradt oklevél is említette Moch alakban írva. 1355-ben is Moch alakban írták. A magyar lakosságú falu a török időkben gyarapodott. A falu határában található Rác rét nevű földrajzi hely arra enged következtetni, hogy a török időkben szerbek is éltek a faluban.
A 18. században már Maty néven, majd száz évvel később a mai nevén találjuk a dokumentumokban. 1785-ben 65 ház állt Mattyon, amelyben 420 fő lakott.
Az 1785-ös Széchényi Descriptióban arról írtak, hogy a mattyiak ismerték a kéményt, de a lakóépületek még középkori módon készültek. Ez a füstelvezetés a faluban annyira lassan terjedt, hogy még a 20. században is a környékbeliek Füstős Mattynak hívták a települést.
Matty határa természetvédelmi terület, ahol egy szép tó és egy madáremlékpark is található.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 318 | 318 | 319 | 298 | 297 | 301 | 303 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A defteri összeírások szerint 1554-ben 16, 1571-ben 27, 1582-ben 33 adózó család lakta a falut.
Mattyot 1840-ben 567, 1886-ban 633 református lakta.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 7,7% cigánynak, 0,3% horvátnak, 2,5% németnek mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,4%, református 30,4%, felekezeten kívüli 8% (15% nem nyilatkozott).