Gerde | |||
Harangláb | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szentlőrinci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pánczél Mihály (független) | ||
Irányítószám | 7951 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 492 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 39,89 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 59′ 23″, k. h. 18° 01′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 23″, k. h. 18° 01′ 26″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerde témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gerde (horvátul: Gredara) község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.
Pécstől délnyugatra, Szentlőrinctől dél-délkeletre fekszik. A szomszédos települések: északkelet felől Szabadszentkirály, kelet felől Velény, délkelet felől Téseny, dél felől Kisasszonyfa, délnyugat felől Magyartelek, nyugat felől pedig Királyegyháza.
Zsáktelepülés, közúton csak Szabadszentkirály északi része felől érhető el, az 5802-es útból kiágazó 58 123-as számú mellékúton.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal, a Gyékényes–Pécs-vasútvonal és a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonal közös szakaszának Szentlőrinc vasútállomása.
Az Árpád-kori falu nevét az oklevelek 1216-ban említették először Guerdei néven, Kán nemzetségbeli Gyula nádor poroszlója nevében, majd 1232-ben Guredeynek is írták nevét egy oklevélben.
Gerde a középkorban nem a mai helyén állt, hanem az Acsóta és a Füzes-víz összefolyásánál és a Velemény nevű birtok része volt.
A falu az Árpád-korban köznemesek birtoka volt. A 13. század elején Nigol nemzetségbeli János fia Lőrinc volt itt birtokos. 1232-ben fent nevezett Lőrinc 8 M-ért eladta Füzes-melléki földjét Gerdei Jakabnak, s határát leíratták. A későbbi évszázadokban a Gerdeiek többször is szerepeltek a megyei közéletben, főleg birtokperek kapcsán.
A régi falu valószínűleg a török időkben elpusztult, majd a mai helyén települt újra.
A település egykori történetéről több érdekes adat is fennmaradt: Gerde határában, az Aga-rét nevű helyen a török hódoltság alatt törökök éltek. Itt a falu határában állt egykor Füzesd és Körös mára már elpusztult falu is. Körös területén monostor is állt. A mai határrészek máig fennmaradt történelmi értékű helynevei a következők is: Borotfa, Szentiváni mező, Török föld, Vaskapu és Bököny is.
1929-ben Gerde településhez csatolták Kisvarjas és Rugásd településrészeket is.
A településen 2000. október 1-jén időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 540 | 538 | 521 | 492 | 481 | 482 | 492 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 7,4% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1,1% németnek mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63%, református 2,4%, izraelita 0,6%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 15,5% (18,1% nem nyilatkozott).