A mai világban a Merenye a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Mind személyes, mind szakmai szinten a Merenye hatása tagadhatatlan, és hatása mindennapi életünk több területén is érezhető. A Merenye eredetétől a jövőbeli következményekig felkeltette az akadémikusok, szakértők, szakemberek és a nagyközönség figyelmét. Ebben a cikkben elmélyülünk a Merenye lenyűgöző univerzumában, feltárva történetét, jelenlegi jelentőségét és lehetséges fejlesztéseit a közeljövőben.
Merenye | |||
református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szigetvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Regős György (független) | ||
Irányítószám | 7981 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 245 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 17,21 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,47 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 04′ 09″, k. h. 17° 41′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 09″, k. h. 17° 41′ 53″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Merenye témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Merenye egy község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Szigetvár vonzáskörzetében helyezkedik el, a város központjától mintegy 10 kilométerre nyugat-északnyugatra, közvetlenül Baranya és Somogy vármegye határán. A szomszédos települések: észak felől Somogyhatvan, északkelet felől Somogyapáti, kelet felől Patapoklosi, délkelet felől Tótszentgyörgy, dél felől Nemeske, délnyugat felől Nagydobsza, nyugat felől Kálmáncsa, északnyugat felől pedig Patosfa (utóbbi kettő már Somogy vármegyéhez tartozik).
Zsáktelepülés, közúton csak a 6-os főútról Nemeskénél letérve, a 66 116-os számú mellékúton érhető el.
Merenye valószínűleg az Árpád-kor óta lakott hely lehetett, nevét az oklevelek 1192-ben már említették. 1417-ben a budai káptalan birtokának írták, később a Batthyány, a gróf Széchenyi család, majd Festetics Imre volt birtokosa. Az 1571 évi adólajstrom nevét Merene alakban írta. Merenyét a 17. század végére a környék legnagyobb lélekszámú községeként tartották számon.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
A településen 2020. október 18-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a képviselő-testület 2020. július 19-én feloszlatta magát.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 271 | 268 | 249 | 245 | 233 | 245 | 245 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 72,6%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1,5% németnek mondta magát (26,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,4%, református 16,3%, felekezeten kívüli 8,4% (36,9% nem nyilatkozott).
A '60-as években egy völgyzáró gát építésével egy 212 katasztrális hold területű víztározót létesítettek a Gyöngyösön, öntözési célokra. Eredeti térfogata 3 200 000 köbméter, átlagos mélysége 2,6 méter. Jelenleg csak halastóként használatos.