Ez a cikk a Monyoród kérdésével kíván foglalkozni, amely a társadalom különböző területeire gyakorolt hatása miatt az utóbbi időben különös aktualitásra tett szert. A Monyoród óta viták és viták merültek fel, amelyek felkeltették a szakértők és a nagyközönség figyelmét, és egyre nagyobb érdeklődést váltottak ki azok következményeinek és következményeinek megértése iránt. Hasonlóképpen, a Monyoród számos tanulmány és vizsgálat tárgya volt, amelyek célja, hogy megvilágítsák annak sokrétű oldalát, és elmélyüljenek a különböző területekre gyakorolt hatásaiban. Ebben az értelemben a Monyoród-hez kapcsolódó alapvető szempontokkal foglalkozunk, azzal a céllal, hogy átfogó és naprakész jövőképet kínáljunk a témában.
Monyoród | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Bólyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Simon Gábor (független) | ||
Irányítószám | 7751 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 177 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 21,35 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,12 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 00′ 28″, k. h. 18° 28′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 28″, k. h. 18° 28′ 49″ | |||
Monyoród weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Monyoród témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Monyoród (horvátul: Minjorod, németül: Mun(j)erod) község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.
A vármegye keleti részén fekszik, mintegy félúton Pécs és Mohács között. Mindössze négy települési szomszédja van: kelet felől Versend, dél felől Bóly, nyugat felől Szederkény, északnyugat felől pedig Máriakéménd.
A község határai között, a belterülettől mintegy 2,5-3 kilométerre áthalad a Mohács–Pécs közt húzódó 57-es főút és az M60-as autópálya is, ezek révén az ország távolabbi részei felől is könnyen elérhető. Központja tekintetében ezzel együtt is zsáktelepülésnek tekinthető, mivel csak az 57-es főútról letérve, az 56 116-os számú mellékúton érhető el. Határszélét délen érinti még az M60-as építkezése folytán megcsonkult 5704-es út, és annak az ugyanezen okból csonkává vált szederkényi szakasza, amely ma az 57 134-es útszámozást viseli.
Vasútvonal az egész környéket nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal Bóly vasútállomása kínálja, bő 10 kilométerre délkeletre.
A községről az első fellelt írásos emlék egy Anjou-korabeli, 1389-ből származó oklevél. Ez Monorod néven említi. Később előfordul Monyaród és Manyorod változatban is. Története során földesura volt Török Bálint. Erről egy 1552. évi adólajstrom tanúskodik. A török hódoltság korában szerencsés fekvésének köszönhetően nem pusztult el. A 18. század elejétől a pécsváradi apátság birtoka, majd annak megszüntetése után a Budapesti Tudományegyetem tulajdonába kerül. Magyar település volt, csak néhány horvát család települt Monyoródra. A 18. század végén erősen megcsappan a magyar lakosság létszáma, telkeiket a környező falvakban élő németek vásárolják meg. A németek közül 1940-ben többen tagjai lettek a Volksbundnak, s a szovjet csapatok elől menekülve 23 család Németországba távozott, ahonnan nem is tért vissza. Vagyonukat a vármegye különböző településeiről érkezett szegényparasztok kapták meg, s 1947-ben a Felvidékről is betelepítettek 18 magyar családot. A közigazgatási átszervezések szinte évtizedenként hoztak változást. Kezdetben a szederkényi körjegyzőséghez tartozott, majd 1950-től önálló tanács alakult. 1965-től ismét a szederkényi közös tanács tagja lett. 1990-ben önálló önkormányzatot hoztak létre. Az 1907-es helységnévtár adatai szerint a lakóházak száma 115, lakónépessége 578, német és horvát nemzetiségűek, római katolikusok. A 20. század végén a falu három utcájában fekvő 96 lakóházat (ebből egy az önkormányzat tulajdona) 218-an lakták. A népességszám az elmúlt években is folyamatosan csökkenő.
2001-ben a lakosság 13%-a németnek vallotta magát.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 176 | 164 | 158 | 147 | 166 | 168 | 177 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 64,9%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 8,4% horvátnak, 14,9% németnek, 1,3% románnak mondta magát (33,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,5%, református 7,1%, felekezeten kívüli 8,4% (39% nem nyilatkozott).