Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Lothárd milyen hatással volt a modern társadalomra. A Lothárd megjelenése óta mind az akadémikusok, mind a nagyközönség érdeklődésének témája. Ennek a cikknek az a célja, hogy részletesen elemezze a Lothárd szerepét a mindennapi élet különböző területein, valamint a kultúrára, politikára, gazdaságra és más területekre gyakorolt hatását. Kritikus és reflektív pillantással megvizsgáljuk a Lothárd-et körülvevő különféle árnyalatokat és perspektívákat, hogy jobban megértsük a hatókörét és jelentését a mai világban.
Lothárd | |
Iskolakápolna a Petőfi utcában | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Pécsi |
Jogállás | község |
Polgármester | Ostyánszki Anna (független) |
Irányítószám | 7761 |
Körzethívószám | 72 |
Népesség | |
Teljes népesség | 236 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 21,51 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 10,46 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 00′ 06″, k. h. 18° 21′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 06″, k. h. 18° 21′ 12″ | |
Lothárd weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lothárd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lothárd (horvátul: Lotar, németül: Lothard) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Pécstől alig 15 kilométerre délkeletre, a Baranyai-dombság lankáin megbúvó, kevesebb mint 300 fő lélekszámú kis település. A megyeszékhely felől a Mohácsra vezető 57-es főúton, majd arról jobbra lekanyarodva közelíthető meg. A dimbes-dombos tájon hullámzó három utcájában a régi tornácos parasztházak mellett a hagyományt megőrző felújított és látványos új építésű házak virágos és gyümölcsöskertjei gyönyörködtetik az idelátogatókat. A falu szinte minden pontjáról fehéren ragyog az 1902-ben épült harangláb, illetve az 1980-as évek második felében, közösségi összefogással és a helybéliek adományaiból megépült templom.
A település kedvező természeti adottságai, források, patakok már az őskorban is kedveztek az emberek letelepedéséhez. A falu központjától északra, a jelenlegi szőlődomb földes útjának és a Szemelyi-patak találkozásánál őskori leletekről ír Pusztai Rezső (1955. Baranya vármegye őskori telep és temető lelőhelyei). A vaskorban (i.e. 800–400) a Hallstatti kultúra népének nyomát jegyezték fel Lothárd keleti határában a Grabinában. Római kori leleteket az Egerág felé vezető földúttól délre, a temető alatt leltek fel a kutatók. A római birodalom széthullása után a frank-szláv őrgrófság jelentős települése volt, egy frank gróf birtoka (Hazai Okmánytár, VII.450 I.) Feltehető, hogy a falu az ő nevét őrzi.
A honfoglalás után a feljegyzésekben a falu neve többféle változatban is felbukkan "Lotha", "Lattaro", "Lotharth"1330-ban "Ludhart","Lucharch". A falu neve először egy peres okiraton szerepel 1305-ben Lotard írásmóddal. Markus de Lotharth Cosman birtoka, a hásságyi (Óvári)Konrád fia Jakabbal kiegyeznek "az egymás ellen elkövetett hatalmaskodások (pusztítások, felégetések)tárgyában.(Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza) 1321-1330 közötti időkben a lothárdiak megyei tanúskodásokban szerepelnek. 1333-ban papja 5 báni pápai tizedet fizetett, templomos hely. 1365-1484 közötti években a történeti forrásokban két néven is szerepel Alsó és Felső Lotharth.
A településen 2008. május 18-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 245 | 236 | 221 | 230 | 235 | 238 | 236 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,2%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 10,9% horvátnak, 2,9% németnek, 0,4% románnak mondta magát (25,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,5%, református 2,9%, evangélikus 0,8%, izraelita 0,4%, felekezeten kívüli 13% (31,4% nem nyilatkozott).