Ebben a cikkben elmélyülünk a Cserkút lenyűgöző világában. Az eredetétől a mai relevanciáig gondosan elemezzük a Cserkút-hez kapcsolódó összes szempontot, feltárva a társadalom különböző területein gyakorolt hatását. Egy kimerítő körút során foglalkozunk a kultúra, a gazdaság, a politika és a mindennapi élet hatásaival, feltárva a legfontosabb jellemzőit és lehetséges jövőbeli perspektíváit. Interdiszciplináris megközelítéssel arra törekszünk, hogy mélyen megértsük a Cserkút jelentőségét a jelenlegi kontextusban, kiemelve hatását és megfejtve az általa felvetett fő kérdéseket.
Cserkút | |||
Cserkút, római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Hegedűs Zsolt József (független) | ||
Irányítószám | 7673 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 630 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 89,06 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,67 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 04′ 33″, k. h. 18° 08′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 33″, k. h. 18° 08′ 12″ | |||
Cserkút weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkút témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Cserkút község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Pécstől 9 kilométerre nyugat-északnyugatra, a Jakab-hegy lábánál helyezkedik el. Tulajdonképpen zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak egyetlen irányból, Kővágószőlős déli széle felől érhető el, a 6605-ös útból kiágazó 66 136-os számú mellékúton; bár egy önkormányzati úton megközelíthető Pécs Zsebedomb városrészének nyugati peremvidéke felől is.
A Jakab-hegy a térség kedvelt kirándulóhelye, ahova a kék háromszög turistajelzés vezet fel.
Cserkút és környéke ősidők óta lakott hely volt. A felszínre került régészeti leletek is bizonyítják, hogy már a kora vaskorban is éltek itt emberek, és a római korban számos villa épült itt.
A település nevét Cherkuth alakban 1291-ben említik először az oklevelek, később a Cherkutth, a Tserdkugh és a Cserkuth alakok is előfordulnak.
A fennmaradt adónyilvántartásokból kiolvashatóan a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott hely volt, nem néptelenedett el.
Az uránbányászati célú ipari kutatás Cserkúton 1953-ban kezdődött. Az ötvenes évek végétől a nyolcvanas évek végéig folyamatosan működött a környéken az uránbányászat. A kitermelés gazdaságtalansága miatt 1996-ban leállt a termelés és 1997-ben végleg bezárták a bányát. Ezután kezdődött meg az üzemi építmények elbontása, a rekultiváció.
A településen 2017. május 21-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 581 | 598 | 586 | 607 | 622 | 559 | 630 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 2,2% németnek, 0,3% örménynek, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (15,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27%, református 3,9%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 33,5% (31,5% nem nyilatkozott).
Az Árpád-kori román stílusú templom 1270 és 1290 között épült. A fazsindelyes templom főhomlokzata délen volt, ezt jelzi a bejárati kapu és a fölötte lévő három kis ablak. A 14. században tornyot építettek hozzá. A tűzvész miatt elpusztult egykori festményeket restaurálták, ezek és Prokop Péter papfestő alkotásai a homlokzatot és a templom belső falait díszítik.
A hajó északi falán freskómaradványok láthatók, amelyek valószínűleg 13. században készülhettek. Felül az apostolok sorakoznak, akik a háromkirályokat követik Jézus köszöntésére. Alul a szenvedő Krisztus látható és Szent Mihály, aki kardot és mérleget tart. Így helyezi mérlegre az eléje érkező holtak lelkeit. Ettől jobbra áll Szent Miklós. A diadalív déli oldalán látható Szent Györgyöt ábrázoló freskó 1335-ben készült. A 15. században készültek az év hónapjaira jellemző tevékenységeket ábrázoló freskók, ezek a belső oldalon láthatók.
Az oltárt Ferenczy Károly tervezte. Emögött van a névadó Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárkép. Itt van még Prokop Péter festőművész Kálvária-képe. A stációsorozatot is ő festette.