A mai világban a Kisdér olyan téma, amely a társadalom széles spektrumának figyelmét és érdeklődését felkeltette. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Kisdér olyan témává vált, amely nem marad észrevétlen. Összetettségével és sokszínűségével a Kisdér intenzív és szenvedélyes vitákat váltott ki szakértők és laikusok körében egyaránt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kisdér számos aspektusát, és megvitatjuk annak fontosságát és relevanciáját ma.
Kisdér | |
![]() | |
Kisdér északi végpontja | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Siklósi |
Jogállás | község |
Polgármester | Samu Gábor (független) |
Irányítószám | 7814 |
Körzethívószám | 72 |
Népesség | |
Teljes népesség | 104 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 27,46 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 4,37 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Kisdér weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kisdér témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisdér község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Baranya vármegyében, a Mecsek és a Villányi-hegység csatornájában húzódik. Pécstől délkeletre, 20 km-re terül el.
Megközelíthető a 6-os számú Budapest – Barcs főútról, a Pécs-Vajszló közti 5801-es úton keresztül a Baksánál leágazó 5812-es számú összekötő úton, Vagy Ócsárdon keresztül, ugyanezen az úton.
Kisdér fennmaradt első írásos emlékei 1314-ből valók, másfél évtized múlva már possessióként – nagyobb faluként – tartják számon. Nevét ekkor Kwzdyrnek írták, és a pécsi káptalan birtoka volt. A török megszállás idején a Pestényi, az Őri-Dachol családnak voltak itt részbirtokai; 1550 után Bika Imre szigeti hadnagy és a kisasszonyfai Istvánffyak, majd utóbbiakkal kötött házasság révén a Draskovich grófok birtokába került a terület. A törökök kiűzése után ismét a pécsi káptalané, majd a Pécsi Papnöveldéé lett a birtok.
A falu fejlett állattartásról, tehetős kisbirtokos múltról tanúskodik. Az 1600-as évektől két vízimalom működött, 1925-től pedig tejház is volt a faluban. Kisdér határában aranyló búzamezők ringanak, melyre a zöld-arany-zöld zászló emlékeztet. Az 1725-ben készült címeren a fektetett ekevas (vagy domb) felett látható három búzakalász is a múltba gyökerező mezőgazdasági hagyományokra utal.
Horvátul két neve ismert: a szigetváriak által használt Dirovo és a szőkeiek által használt Kizdir.
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 108 szavazásra jogosult lakos közül kereken 100 fő járult az urnákhoz, ketten érvénytelen szavazatot adtak le, az érvényes szavazatok pedig épp fele-fele arányban oszlottak meg a két, független jelölt, dr. Ács Imre addigi polgármester és egyetlen kihívója, dr. Sütő László között. Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2003. április 27-én tartották meg.
2022. július 3-án ismét időközi polgármester-választást kellett tartani Kisdéren, ezúttal azért, mert dr. Ács Imre polgármester 2021. február 18-án elhunyt. A két dátum között eltelt, szokatlanul hosszú időtartamot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet fennállása alatt Magyarországon nem lehetett választást kitűzni.
A helyi önkormányzat adatai szerint:
Év | Lakosok száma |
---|---|
1938. | |
1990. | |
2001. | |
2006. |
Lakosok száma | 120 | 118 | 121 | 95 | 89 | 110 | 104 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,3%-a magyarnak, 0,9% cigánynak mondta magát (1,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,6%, református 4,3%, felekezeten kívüli 8,5% (8,5% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 79,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,9% szlovénnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,5% volt római katolikus, 0,9% református, 1,8% egyéb katolikus, 10,9% felekezeten kívüli (70,9% nem válaszolt).