Mai cikkünkben a Erdősmárok lenyűgöző világát fedezzük fel. Ez a téma eredetétől napjaink fejlődéséig minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. Gazdag és változatos történelmével a Erdősmárok kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalomban, egész nemzedékekre volt hatással, és döntő szerepet játszik a modern élet számtalan területén. Ebben a cikkben igyekszünk mélyebbre ásni azokat a különböző szempontokat, amelyek a Erdősmárok-et olyan releváns és izgalmas témává teszik, abban a reményben, hogy új nézőpontokat és ismereteket fedezhetünk fel, amelyek gazdagítják e jelenség megértését.
Erdősmárok | |||
Szent Lukács római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Mohácsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Márton János (független) | ||
Irányítószám | 7735 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 81 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 10,81 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 162 m | ||
Terület | 8,14 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 03′ 22″, k. h. 18° 32′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 22″, k. h. 18° 32′ 42″ | |||
Erdősmárok weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdősmárok témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Erdősmárok (1950-ig Püspökmárok, németül: Bischofsmarok) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
A Dunától nyugatra, a Geresdi-dombság déli lábainál fekszik.
A szomszédos települések: észak felől Geresdlak, északkelet felől Himesháza, kelet felől Székelyszabar, délkelet felől Kisnyárád, délnyugat felől Liptód, északnyugat felől pedig Maráza.
Zsáktelepülés, közúton csak egy irányból érhető el: az 56 126-os számú mellékúton, mely Himesháza déli határszéle közelében (közvetlenül az M6-os autópálya felett átívelő felüljáró után) ágazik ki a Mohácstól Pécsváradig húzódó 5607-es útból.
Az Árpád-kori település Erdősmárok nevét 1261-ben említették először az oklevelek Mark néven. Első ismert birtokosa 1261-ben Chaba fia Máté volt. 1296 már Pál fia János és Pál birtoka volt, akiktől – hűtlenségük miatt – III. András király elvette a birtokot és Andronicus veszprémi prépostnak adta. 1301-ben Véki Pál testvérének, suzai Máténak Pál nevű unokájáé, aki akkor a birtok felét Venus nevű nővérének Folyó Istvánnénak adta. 1313-ban Csuzai Pál és Salamon Salamon nevű fia Salamon osztotta ketté itteni birtokát.
Márok a 16. század közepén a pécsváradi apátsághoz tartozott.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 90 | 87 | 86 | 85 | 83 | 82 | 81 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78%-a magyarnak, 11% cigánynak, 1,1% horvátnak, 12,1% németnek mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,4%, református 3,3%, felekezeten kívüli 4,4% (20,9% nem nyilatkozott).