A mai világban a Kiskassa a társadalom széles rétegei számára rendkívül fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a társadalmi környezet változásaival a Kiskassa egyre fontosabbá vált, és a mindennapi élet alapvető aspektusait érinti. Akár kutatási tárgyként, akár nyilvános viták főszereplőjeként, akár a különböző területeken zajló átalakulások mozgatórugójaként, a Kiskassa jelentős befolyást gyakorol arra, ahogyan az emberek érzékelik a világot és hogyan viszonyulnak egymáshoz. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Kiskassa hatását és jelentőségét a kortárs társadalomban, elemezve következményeit és hatókörét a mai élet különböző területein.
Kiskassa | |
Kiskassa, utcakép | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Siklósi |
Jogállás | község |
Polgármester | Veszprémi Istvánné (független) |
Irányítószám | 7766 |
Körzethívószám | 72 |
Népesség | |
Teljes népesség | 224 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 18 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 13,33 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 57′ 11″, k. h. 18° 23′ 57″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 11″, k. h. 18° 23′ 57″ | |
Kiskassa weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskassa témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kiskassa (németül: Kascha) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Pécstől dél-délkeletre, Villánytól északnyugatra fekszik, földrajzi értelemben a Mecsek és a Villányi-hegység közötti terület része.
A szomszédos települések: észak felől Birján, északkelet felől Belvárdgyula, délkelet felől Nagybudmér, dél felől Ivánbattyán, délnyugat felől Palkonya és Újpetre, nyugat felől Pécsdevecser, északnyugat felől pedig Peterd.
Zsáktelepülés, csak közúton érhető el, a Pécs-Siklós közti 5711-es útról letérve, Pécsdevecser érintésével, az 57 127-es számú mellékúton. Vasútvonal nem érinti.
Kiskassa nevét az 1332 és 1337 közötti pápai tizedlajstrom említette először Kacha alakban írva, mely a Kasa, Kosa személynévből származhatott. A falu a 11. századtól a pécsi káptalan birtoka volt.
A török korban a falu elnéptelenedett, majd a néptelenné vált településre Boszniából érkezett szerbek telepedtek le 1691-ben. A falu szerb lakossága a Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok elől a Dráván túli területekre menekült, később azonban (1712-ben) visszatértek a faluba. A 17. század elején a Batthyány család birtoka lett a falu. 1740 körül a falu népessége kicserélődött, németek telepedtek le a faluban. A 19. század második felétől a falunak már kevés, nem német lakosa is volt. A második világháború után pedig a német lakosság nagy részét kitelepítették.
A község Baranya aprófalvas települései közé tartozik. Bölcsőde, óvoda és általános iskola nincs Kiskassán. Újpetre, Peterd és Pécsdevecser községekkel hozott létre körjegyzőséget. Infrastrukturális ellátottsága átlagos. A vezetékes ivóvízhálózat 1992-ben épült ki, az ezzel ellátott lakások aránya a 21. század elején már teljes.
2012-re a római katolikus templom tornya elvált a főhajótól, megsüllyedt. A javításokért a helyi német kisebbségi önkormányzat igyekszik pénzt gyűjteni.
A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt. Aznap a 241 szavazásra jogosult lakos közül 207 fő járult az urnákhoz, öten érvénytelen szavazatot adtak le, az érvényes szavazatokból pedig egyformán 71-71 esett a négy jelölt közül kettőre, a független Kresz Ernő addigi polgármesterre és a független német kisebbségi jelöltként induló Matkovits Kretz Eleonórára. Az emiatt szükségessé vált időközi választás, amit 1999. április 25-én tartottak meg, a korábbi polgármester nagy arányú, magabiztos győzelmével zárult.
Bő egy évtizeddel később, 2012. március 11-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani Kiskassán, ezúttal az előző polgármester lemondása okán.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 252 | 250 | 252 | 219 | 223 | 216 | 224 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 0,4% horvátnak, 0,4% lengyelnek, 36,9% németnek, 1,2% szerbnek mondta magát (4,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,9%, református 10,8%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 9,6% (10,8% nem nyilatkozott).