Ma egy olyan témával szeretnénk foglalkozni, amely az elmúlt években nagy aktualitást kapott. A Kishajmás olyan probléma, amely általánosságban felkeltette a társadalom figyelmét, mivel különféle módon befolyásolja mindennapi életünket. Fontos, hogy alaposan megértsük ezt a témát, mivel hatása a személyestől a globális szintig terjed. Ebben a cikkben a Kishajmás-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezzük annak hatását különböző összefüggésekben, és átfogó képet adunk a mai fontosságáról. Biztosak vagyunk abban, hogy az alábbiakban található információk nagyon hasznosak lesznek a Kishajmás jelentőségének és hatókörének megértésében társadalmunkban.
A Zselic északkeleti részén fekszik, Pécstől északnyugatra, Sásdtól délre, Oroszló délnyugati szomszédjában. Különálló településrésze az 1979-ig önálló Szatina, mely a központjától mintegy 2 kilométerre fekszik észak-északnyugati irányban.
Kishajmás és környéke ősidők óta lakott hely volt, erre utal a területén talált római korból származó sírkövek, és középkori temető nyomai.
Kishajmás nevét az oklevelek csak 1542-ben említették először Hagymas néven.
A régi falu valószínűleg a török korban elpusztulhatott, erre utalnak a falu határában fellelhető Puszta, Pusztaszentegyház, Pusztahajmás helynevek. A feltevések szerint a közeli Hagymás patak mentén állhatott az ősi falu.
A törökök elvonulása után mai helyén települt újra, s mivel először csak egy-két család lakott itt, Kishajmásnak nevezték el.
A 19. század elején néhány német család is letelepedett itt.
1979. január 1-jén hozzácsatolták a kb. 2 km-re északnyugatra elhelyezkedő Szatina községet.
A faluban az 1990-es évek előtt híres kerámiaüzem működött, amely mára megszűnt.
Közélete
Polgármesterei
1990–1994: Gyenes-Jónás Gyula (független)
1994–1998: Nagy László (független)
1998–2002: Nagy László (független)
2002–2006: Balogh Angella (független)
2006–2010: Balogh Angella (független)
2010–2014: Balogh Angella (független)
2014–2014: Nagy Gábor (független)
2015–2019: Nagy László István (független)
2019-től: Buchwald Béla (független)
A településen 2015. január 18-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző év októberében megválasztott polgármester nem sokkal később lemondott posztjáról. A választáson három jelölt indult, akik közül a győztes a szavazatok több mint 80 %-ával nyerte el a tisztséget.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 10,6% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 5,8%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,5% (24% nem nyilatkozott).
Szatina lakossága: 14 fő.
Látnivalók, nevezetességek
A Szent Kereszt felmagasztalása nevére szentelt római katolikus temploma 1906-ban épült, bejárata dél felé nyílik, tornya az épület méreteihez képest meglehetősen erőteljes, vaskos kiképzésű, amit jóval karcsúbb gúla alakú toronysisak koronáz meg. A korábban elég rossz állapotú épület a 2000-es évek második felében jelentős, a külső falak mellett a tetőzetet, a toronysisakot és a nyílászárókat is érintő felújításon ment keresztül.
Kálváriája egy igen meredek hegyoldalban létesült, stációképei a Zsolnay gyárban készült mázas kerámia alkotások. A hegy tetején álló kereszt közelében található a Remény allegorikus szobra, két varkocsos angyalszobor (mindhárom anyaga pirogránit), illetve a sírjában fekvő Krisztus szobra is. A kishajmási golgota angyalszobrainak alkotója feltehetőleg Kiss György szobrászművész volt. Állítólag a Zsolnay család kérésére rejtették el őket a kishajmásiak; mígnem hálából itt is hagyták, sőt köszönetképp a gyárban készítették el a 14 stáció mázas kerámiakép-sorozatát is. Teljesen azonos kiképzésű szobrok találhatók Máriakéménden és a kőbányaiSzent László-templom homlokzatán, így feltehető, hogy a két vidéki településre került angyalszobrok a Kőbányára szánt szobrok másolataiként, gyártási hibás vagy próbapéldányokként készültek.
Faluházában gazdag kiállítás látható az egykori kishajmási kerámiaüzemben gyártott mázas kerámiatárgyakból.
Zselicihomokkő szurdok - a község határában és környékén, az Északi-Zselic keleti részéhez tartozó területen számos homokkő-kibúvás ismert, és jó néhány kis méretű barlang, sziklafülke is található, melyek a mészkőbarlangoktól eltérően nem karsztosodó kőzetben, hanem a mállékonyabb kőzetrészek elaprózódásával alakultak ki, illetve a keletkezésükben részben emberi beavatkozás is közrejátszott. A terület egyik fő látványossága a homokkő vízmosás, ahol a csapadék- és szivárgó vizek a lazább rétegek lepusztulását követően egymás fölé rétegződött homokkő-padokon keresztül törtek maguknak utat.