A mai világban a Nyugotszenterzsébet olyan téma, amely különböző területeken sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. A politikától a tudományig, a kultúrán és a társadalomon keresztül a Nyugotszenterzsébet a mindennapi élet mindenütt jelenlévő és releváns elemévé vált. Ahogy a világ fejlődik és változik, a Nyugotszenterzsébet továbbra is központi szerepet játszik életünkben, vitákat, elmélkedéseket és cselekvéseket generál, amelyek közvetlenül befolyásolják valóságunkat. Ebben a cikkben a Nyugotszenterzsébet különböző aspektusait és mindennapi életünk különböző aspektusaira gyakorolt hatását tárjuk fel, mélyreható és leleplező elemzést kínálva annak fontosságáról és globális szintű következményeiről.
Nyugotszenterzsébet | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Szigetvári |
Jogállás | község |
Polgármester | Vincze Balázs (Fidesz-KDNP) |
Irányítószám | 7912 |
Körzethívószám | 73 |
Népesség | |
Teljes népesség | 211 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 27,09 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 9,23 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Nyugotszenterzsébet weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugotszenterzsébet témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nyugotszenterzsébet község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Baranya vármegyében, Szigetvártól északkeletre, Szentlőrinctől északnyugatra, Almáskeresztúr déli szomszédjában fekvő zsáktelepülés, amely közúton csak délről, a 6-os főút irányából közelíthető meg.
1865-1883 közötti felvétel található a kataszteri nyilvántartásban még Szent-Erzsébet kisközségként.
Nyugotszenterzsébet (korábbi írásmóddal: Szenterzsébet, S. Elisabeth) nevét 1332-ben említette először egy oklevél S. Elyzabeth alakban. Nevét valószínűleg temploma védőszentjéről kapta.
1333-ban papja 20, 1335-ben 5 báni pápai tizedet fizetett. A török időkben is folyamatosan lakott volt, mindig magyarok lakták. A település régen búcsújáró hely volt.
A településen található élelmiszer- és italbolt is, azonban egyik sem üzemel, így a helyiek a faluba naponta bejáró mozgóboltokból tudnak vásárolni. A falut északról, nyugatról és keletről erdős terület borítja mezőkkel és legelőkkel. A településen élő gyerekek a szomszédos Nagypeterd faluba járnak iskolába és óvodába. 2015-től térfigyelő kamerákat helyeztek el a falu közepén lévő művelődési ház sarkaira.
A településnek több hektárnyi mezőgazdálkodásra alkalmas területe is van, amelyet művelnek, a terményeket pedig a közösségben élők között osztják szét. 2018-ban az országos médiába is bekerült, hogy a település vezetői új buszmegállót szerettek volna építtetni, de az EU-nál csak kilátóra lehetett pályázni, s így végül a kettő elegye készült.
2018-ban 22,51 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 261 | 264 | 261 | 239 | 226 | 208 | 211 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 1,7% németnek, 0,4% románnak mondta magát (2,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,7%, református 11,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 34% (11,2% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,9% volt római katolikus, 7,7% református, 44,7% felekezeten kívüli (32,2% nem válaszolt).