Ebben a cikkben a Kovácshida lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma az akadémikusok, a szakértők és a rajongók érdeklődését egyaránt felkeltette. A megfontolandó szempontok hatalmas repertoárjával, a történetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásaiig, a Kovácshida olyan téma, amely számtalan érdekes perspektívát kínál. Ezen a vonalon igyekszünk megfejteni a Kovácshida körüli rejtélyeket, olyan adatokat, tanulmányokat és ötleteket mutatva be, amelyek segítenek megérteni annak fontosságát és relevanciáját ma. Készülj fel egy felfedezőútra, amelyen felfedezheted a Kovácshida mélységeit és számos aspektusát.
Kovácshida | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Siklósi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Küzdő-Ábrahám Edit (független) | ||
Irányítószám | 7847 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 233 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 33,37 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,09 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 50′ 04″, k. h. 18° 10′ 56″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 04″, k. h. 18° 10′ 56″ | |||
Kovácshida weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovácshida témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kovácshida (horvátul: Kovačida) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Baranya vármegyében, Harkánytól délnyugatra, Drávaszerdahely mellett fekvő település.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. Pécsről Harkányon át közelíthető meg a legegyszerűbben, az 58-as főúton, majd az 5717-es és az 5804-es úton.
A települést a hazai vasútvonalak közül a Barcs–Villány-vasútvonal érintette, melynek egy megállási pontja volt a falu területén, Kovácshida megállóhely, 2007 óta azonban szünetel a forgalom a vonalon.
Kovácshida nevét 1342-ben említették először az oklevelek Koachyda alakban írva. A 15. században a pécsi káptalan volt Kovácshida birtokosa. A 18. században a siklósi várúr vámszedőhelye volt. A török időkben is lakott hely maradt, lakói ekkor magyarok voltak, később néhány horvát család is letelepedett itt.
A településen 2016. december 11-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is nyerte azt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 283 | 275 | 272 | 256 | 237 | 233 | 233 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,1%-a magyarnak, 8,2% cigánynak, 1,1% horvátnak mondta magát (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47%, református 20,9%, evangélikus 2,2%, izraelita 0,4%, felekezeten kívüli 15,3% (10,4% nem nyilatkozott).
Közvetlenül a település mellett található a BCM Kovácshida Horgászegyesület tőzegbányászat következményeként visszamaradt három horgásztava:
Mára mindhárom tavat birtokba vette a természet, változatos növényvilágukon kívül több védett vízimadárfajunk fészkelőhelyévé váltlak.