Ipacsfa
Ebben a cikkben a Ipacsfa-ről fogunk beszélni, egy rendkívül releváns témáról, amely a szakértők és a rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. A Ipacsfa sokféle szempontot lefed, a társadalomra gyakorolt hatásától a szakmai területen gyakorolt hatásáig. Az évek során a Ipacsfa heves vitát váltott ki, amely a következményeinek jobb megértéséhez és feltárásához vezetett. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Ipacsfa relevanciáját és hatását, valamint a témával kapcsolatos különböző szempontokat.
| Ipacsfa | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Siklósi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pancsa Ferenc (Fidesz-KDNP) | ||
| Irányítószám | 7847 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 199 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 32,45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 50′ 06″, k. h. 18° 12′ 17″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 06″, k. h. 18° 12′ 17″ | |||
 Ipacsfa
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ipacsfa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ipacsfa község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Fekvése
A vármegye déli részén helyezkedik el, Harkány nyugati szomszédjában. A további szomszédos települések: délkelet felől Gordisa, dél felől Drávaszabolcs, nyugat felől pedig Kovácshida.
Megközelítése
Közigazgatási határai között áthalad a Pécstől a déli országhatárig vezető 58-as főút, valamint a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, lakott területe vonatkozásában azonban zsáktelepülésnek tekinthető, mert csak az előbbi útból leágazó 58 122-es számú mellékúton érhető el.
A települést a hazai vasútvonalak közül a Barcs–Villány-vasútvonal érintette, de megállási pontja nem volt a vasútnak a falu területén, 2007 óta pedig már a forgalom is szünetel a vonalon.
Története
Ipacsfa nevének első említését 1554-re datálják, azonban valószínűleg már korábban is létezett. Egyesek az 1237-es évszámhoz kötik a falu első említését. A korábbi dátum annál is valószínűbb, mivel az Ipacsfa határának déli részén található Iszró nevű dűlőnév még az 1852-es kataszteri térképen is szerepelt Izro-, az 1883-as térképen pedig Iszró néven.
Iszró (Sztró) falu volt egykor a mai Ipacsfától délre. Első említése pedig igen korai időből; 1177-ből származik. A tatárjárás alatt valószínűleg elpusztult, és az elpusztult Isztró helyén alakult ki később a mai Ipacsfa. Isztró, akkori írása szerint Scro a Kán nembeli Péter érsek birtoka volt, és a Kán nemzetségbeli Siklósi család osztozásakor Simon fia, Buchk kapta. Isztró 1177-ben az aradi elöljáróság 6 faluból álló kémesi uradalmának volt szomszédosa. Az uradalom 6 falvából öt ma is létezik: Tésenfa, Kémes, Csehi, Szerdahely, Kovácshida. Az uradalom azonban még valószínűleg a tatárjárás előtt a Kán nemzetségbeli Siklósiak kezére kerülhetett, mert 1251-ben már mint öröklött birtokukon osztoznak a kémesi uradalmon.
Ipacsfa neve 1554-ben bukkan fel először az oklevelekben Ipacsfalu alakban.
A török uralom alatt végig lakott hely volt, lakói magyarok voltak.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Ózdi Lajos (független)
- 1994–1998: Ózdi Lajos (független)
- 1998–2002: Ifj. Bárdos János (független)
- 2002–2005: Bárdos János (független)
- 2005–2006: Pancsa Ferenc (független)
- 2006–2010: Pancsa Ferenc (független)
- 2010–2014: Pancsa Ferenc (Fidesz-KDNP)
- 2014–2019: Pancsa Ferenc (Fidesz-KDNP)
- 2019-től: Pancsa Ferenc (Fidesz-KDNP)
A településen 2005. augusztus 28-án időközi polgármester-választást kellett tartani, az előző polgármester halála miatt.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 194 | 185 | 198 | 178 | 190 | 199 | 199 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,8%-a magyarnak, 3,7% horvátnak, 0,5% lengyelnek, 0,5% németnek, 0,5% szerbnek mondta magát (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,2%, református 38,5%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 6,4% (9,6% nem nyilatkozott).
Nevezetességei
- Az ipacsfai kocsmában összegyűjtött népi használati tárgyak.
- Református temploma a 18. században épült.
Jegyzetek
- ↑ a b Ipacsfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Ipacsfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ipacsfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Ipacsfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Ipacsfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ a b Ipacsfa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. augusztus 28. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ Ipacsfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Ipacsfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Ipacsfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ Ipacsfa Helységnévtár
Források
- Györffy György: Baranya vármegye
