Pereked

A Pereked témája az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki. Ahogy a világ az egyre inkább technológiai és globalizált jövő felé halad, a Pereked az emberek mindennapi életének központi elemévé vált. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra gyakorolt ​​hatásaiig a Pereked továbbra is vita és vita tárgya világszerte. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Pereked különböző aspektusait, a történelem során kialakult fejlődésétől a mai világban betöltött szerepéig. Ezen túlmenően elemezzük a témával kapcsolatos különböző szakértők véleményét és álláspontját azzal a céllal, hogy átfogó és objektív képet adjunk a Pereked-ről és annak a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatásáról.

Nem tévesztendő össze a következővel: Perkedpuszta.
Pereked
római katolikus templom
római katolikus templom
Pereked címere
Pereked címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállásközség
PolgármesterNáj József (független)
Irányítószám7664
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség162 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség21,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 05′ 35″, k. h. 18° 22′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 35″, k. h. 18° 22′ 37″
Pereked (Baranya vármegye)
Pereked
Pereked
Pozíció Baranya vármegye térképén
Pereked weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pereked témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pereked község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Fekvése

Baranya vármegyében, Pécstől keletre fekvő település. Szomszédos községek: Északról Martonfa, északkeletről Szilágy, délkeletről Berkesd, délről Ellend nyugatról Romonya. Központján a Pécsváradtól Romonyáig húzódó, a 6544-es és 5611-es utakat összekötő 5609-es út vezet keresztül.

Története

Pereked nevét 1015-ben említették először az oklevelek Perecud alakban írva. A pécsváradi apátság alapító levele szerint I. István király 1015-ben adta a monostornak. A 14. században is az apátság birtokának írták. 1333-ban papja 20, 1335-ben 10 báni pápai tizedet fizetett.

Temploma a török megszállásig plébániaközpont volt, Pereked ekkor hiteles eljárásra szóló megbízással rendelkezett, ami abban az időben igen nagy elismerésnek számított. 1543-ban Péccsel és Pécsváraddal együtt elfoglalták a törökök. A falu a török időkben is folyamatosan lakott magyar falu volt, a török adójegyzékben 10 adózó portával szerepelt, s a falunak kb. 200 lakosa volt ekkor. A 150 éves török uralom alatt temploma elpusztult.

A 18. század elején, a törökök kiűzése után a szomszédos községekkel együtt a berkesdi plébániához csatolták. A török előrenyomulást tulajdonképpen átvészelte, de tájszervező szerepkörét lassanként Berkesd vette át. Ekkor mindössze 9 jobbágycsalád élt a településen, mindnyájan földművesek. A 18. század közepén már 28 házban 28 család lakta a falut. Noha a 18. század második felében megjelentek itt a német anyanyelvű családok is, népességének többsége azóta is magyar. A következő században 1829-ben 455-re nőtt a lakosság létszáma, ekkor már iskolája, tanítója is volt a falunak. A történelem későbbi szakaszaiban jelentősebb szerepet már nem töltött be.

A tanácsrendszer időszakában a Berkesd Községi Közös Tanácshoz tartozó települések egyike volt, majd a rendszerváltást követően 2000-ig Szilággyal, Ellenddel és Berkesddel alkotott körjegyzőséget. 2000-től Bogáddal és Romonyával közös körjegyzőséget alkot, Romonya székhellyel.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Grátz János (független)
  • 1994–1998: Gráz János (független)
  • 1998–2002: Náj József (független)
  • 2002–2006: Náj József (független)
  • 2006–2010: Náj József (független)
  • 2010–2014: Náj József (független)
  • 2014–2019: Náj József (független)
  • 2019-től: Náj József (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
163
150
148
144
144
160
162
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 29% cigánynak, 23,9% németnek mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,7%, református 6,3%, felekezeten kívüli 8% (26,1% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

  • Római katolikus templom és kálvária
  • Perekedi halastó

Források

Jegyzetek

  1. ↑ a b Pereked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Pereked települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Pereked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  5. ↑ Pereked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  6. ↑ Pereked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  7. ↑ Pereked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  8. ↑ Pereked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  9. ↑ Pereked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  10. ↑ Pereked Helységnévtár
  11. ↑ Geoláda a kálváriánál. (Hozzáférés: 2015. február 6.)

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot